Egy ember kopogtatott a mennyország ajtaján. „Ki vagy?” – kérdezték odabentről. „Egy zsidó vagyok” – felelte. Az ajtó csukva maradt. Újra kopogtatott, és így szólt: „Egy keresztény”. De az ajtó megint csukva maradt. Az ember harmadszor is kopogtatott, és ismét megkérdezték: „Ki vagy?”. „Egy muzulmán.” De az ajtó nem nyílt ki. Tovább kopogtatott. „Ki vagy?” – kérdezték. „Egy tiszta lélek” – válaszolta. És az ajtó kitárult.
Mansur al-Hallaj (858-922) muzulmán költőt és misztikust keresztre feszítették, majd lefejezték. A hit és a szeretet rendkívüli tanúságtételét hagyta maga után. Az ő írásai közül választottuk ezt a kifejező példázatot.
Ahogy a bibliai próféták is megerősítik, az igazi vallási hovatartozás nem a külsőségekhez való csatlakozáson, a vallásos cselekedeteken, hivalkodáson mérettetik meg, hanem a bensőséges hiten, a lélek tisztaságán és a tevékeny szereteten. Az ilyen élet tárja ki a mennyek országának ajtaját.
Szeretnénk egy másik muzulmán tanúságtételt is idézni azért is, hogy bemutassuk az iszlám másik, nem fundamentalista arculatát. Rumi misztikus (1207-1273), a dervisek, a muzulmán szerzetesek alapítója mondta: „Az igazság egy tükör volt, és amikor leesett, összetört. Ki-ki felvett egy darabot, s mivel saját képmását látta benne, amikor belenézett, azt hitte, hogy nála van a teljes igazság.”
Az igazság dicső misztériuma előttünk jár: fel kell hagynunk mindenféle ideológiai és spirituális önhittséggel, és meg kell hallgatnunk a másikat is, mindazt az igazságot, amit ő ismert fel. Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden eszme és hit automatikusan az igazság egy részét jelenti, lehet ezek között ábránd, illúzió, elvakultság.
A hitelesség a szereteten keresztül fog ragyogni, az alázatos és szenvedélyes keresésen és azon keresztül, hogy mennyire adjuk át magunkat Istennek és a testvéreinknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése