A Mindennapi interjúja
Becslések szerint kettő és tízezer fő közt van a muzulmánok száma hazánkban. A Magyar Iszlám Közösség elnökével, Bolek Zoltánnal beszélgettünk.– Előszeretettel hangoztatja, hogy a közösségük a mérsékelt iszlámot képviseli. Mit jelent a mérsékelt iszlám?
– Míg a Kegyes Koránnak több értelmezése létezik, mi úgy gondoljuk, hogy az ember morálisan és életvezetésében egyedül Istennek tartozik számadással. Ebből következik, hogy bár magunkra tekintve kötelező érvényűnek tartjuk, sem a saría (Az iszlám törvény – a szerk.) betartását, sem a vallás dogmáit nem kérjük számon senkin, mert úgy gondoljuk, nem a mi feladatunk eldönteni, ki a jó muszlim és ki nem, ki megy a mennybe és ki a pokolba. A próféta (béke legyen vele) is azt tanította, hogy a muszlim mondja azt a más vallásúaknak, hogy az „én vallásom az enyém, a te vallásod a tiéd”, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy muszlimként a feladatunk a párbeszédek kezdeményezése, nem az ítélkezés. Az iszlám világban mi vagyunk a többség. Azért szoktam ezt hangsúlyozni, mert jelenleg a nyugati világban médiaháború zajlik, mely egy kalap alá vesz minden muszlimot és előszeretettel állítja be az iszlámot olyan vallásnak, mely az erőszakon alapul. Mesterséges ellenségképet gyártanak azzal, hogy azt sugallják, minden muszlimban rejlik egy potenciális terrorista. Hadd említsek példát: a nagy nyugati hírügynökségek például szándékosan nem fordítják le az Allah szót egy-egy tudósításban, ezzel erősítik azt, hogy „ők mások”.
– Magyarországon több, főleg jobboldali lap közöl „arabbarát” cikkeket. A radikális jobboldali Jobbik például arab-magyar barátság napot is szervezett szeptember 11-én. Mi erről a véleménye?
– Számomra ezek a cikkek és rendezvények azért gyomorforgatóak, mert nem két kultúra közeledését vagy mélyebb párbeszéd kiépítését szorgalmazzák, hanem egyszerűen politikai muníciót szolgáltatnak bizonyos érdekszféráknak. A palesztin-izraeli konfliktust például arra használja a szélsőjobb, hogy igazolja a saját antiszemitizmusát, ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy elfogadnák a muszlimokat vagy kevésbé lennének rasszisták az országban élő arab kisebbséggel szemben. Csak addig kell az iszlám kapcsolat, míg érdekük azt kívánja, de egyébként mi csak „moszlim söpredék vagyunk.” Lásd a kuruc.info-t. Többször beszéltem radikális jobboldali politikusokkal és hamar nyilvánvalóvá vált a számomra, hogy ez a fajta „együttérzés” a palesztinokkal addig tart, amíg a „zsidó állam” a közös ellenség.
– A Magyar Iszlám Közösség 2009-ben azzal került a hírekbe, hogy az alelnöküket, Rózsa Flores Eduardó-t valamint a közösség egy másik tagját, Mogyorósi (helyesebben: Magyarosi - szerk.) Árpádot tűzharcban agyonlőtték Bolíviában. Nem ártott a közösség megítélésének az eset?
– Eduardó halála a mai napig személyes tragédiám is. Őt szufinak (Az iszlám vallás spirituális vonalának a követője – a szerk.) tartom, és minden fórumon megpróbálok szembeszállni azzal az állítással, hogy terrorista lett volna. Nem tudtam a terveiről, ezekbe a dolgaiba nem avatott be, de én egy végtelenül tisztességes, idealista embernek ismertem meg, éppen ezért elutasítom hogy terroristának vagy zsoldosnak nevezzék. Mindemellett azt gondolom, hogy a bolíviai gyilkosságoknak semmi köze nincs ideológiailag sem az iszlámhoz sem a közösségünkhöz, ilyen összefüggéssel nem is állt elő senki.
– Európában azonban történtek terrormerényletek az iszlám nevében.
– Valóban. Ezeknek a merényleteknek az elkövetői azonban mind az iszlám úgynevezett vahabita irányának a követői voltak, annak az irányzatnak, amely elutasítja a modern társadalmat és rákényszerítenék az iszlám vallást mindenkire. Olyan fundamentalista muszlimok követték el ezeket az akciókat, akik azt gondolták, hogy a kis dzsiháddal (az iszlám szerint ez a fegyveres harc az iszlám ellenségei ellen – a szerk.) megváltják a helyüket a mennyben. Ez egy gyáva út, ráadásul fegyvertelen civilek ellen, holott a valódi dzsihádot az ember egy egész életen keresztül vívja – önmaga alantas természetével. Az ilyen fajta extrémizmus előretörésének számtalan oka van, gondoljunk csak az elmúlt évek nagy háborúira a Közel-Keleten, melyek jogosságát nem igazán tudjuk igazolni, Irakban például nem találtak tömegpusztító fegyvereket. Sokan érzik úgy a Közel-Keleten, hogy egy új, gazdasági alapú keresztes háború zajlik, ezt a képet a nyugati média is erősíti illetve a szövetségeseket körüllengő értelmetlen atrocitások. Közel egy millió ember halt meg nyugati politikusok becstelen döntései miatt, melyekért nem vonták őket felelősségre. Ez is motiválja a szélsőségeseket. Mindemellett azt gondolom, hogy az iszlámban sincs több fundamentalista, mint a többi nagy világvallásban. A muszlimok 1-2 százaléka fundamentalista a becslések szerint.
– Ismer fundamentalista muszlim közösségeket Magyarországon?
– Igen, fundamentalisták itt is vannak. Én a Magyarországon élő muszlimok számát körülbelül húszezer főre teszem, ha csak a fenti becsléseket veszem figyelembe, (1-2%) akkor is szükségszerűen élne közöttünk ötven-száz fundamentalista muszlim. Mivel azonban kisebbség vagyunk az országban, nyilván tudunk egymásról, még akkor is, ha nem kedveljük különösebben a másik tevékenységét. Legutóbb például hallottam, hogy egy muszlim közösség egyik vezetője azzal érvelt, hogy istenkáromlás a szobrok állítása – tehát minden hívőnek ki kell dobnia minden szobrot az otthonából, amennyiben igaz muszlimnak tartja magát.
– Említette, hogy általános Európában az iszlamofóbia. Önök mit éreznek ebből?
– Állandó gyanakvást, bármit is teszünk. Számtalan humanitárius tevékenységet végez a közösségünk, például ételt, ruhát osztunk a rászorulóknak vidéken, de a bőrünkön érezzük a bizalmatlanságot, mert muszlimok vagyunk.
Jászberényi Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése