Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2011. január 31., hétfő

Kecskebaszóknak nevezi az arabokat a szocialista zsidó a Facebook-on

Egy, a közösségi oldalon indult vitában Szűcs Attila László, az MSZP-frakció üdvöskéje gyalázza az arabokat. Szűcs magát ugyanott zsidónak mondja.



Szűcs a párt honlapján így vall: "Fiatal párttagként célom, hogy elfogadottá és népszerűvé tegyem az MSZP-t, mint európai szociáldemokrata pártot a fiatalok körében." Nos ezzel nem lesz népszerűbb. Vagyis az arabok vagy muszlimok körében semmiképp!

Az új evangéliumi államelnök fizeti a mecsettelket

Museweni és Ghaddafi a fővárosi
nagymecset átadásakor 
Yoseri Museweni, Uganda államfője köztudomású, hogy újjászületett (born again) keresztény. Mindemellett odafigyel a vallásilag megosztott ország muszlim népének ügyeire. Pár hete vidéki mecsetépítést támogatott. Most pedig fővárosi mecset telke körüli pénzügyi vitát szeretné elnöki hatalmát is bevetve rendezni - írja a New Vision, Uganda vezető hírportálja.

Kampala William Street nevű utcáján, mely a Kiseka piac és az Óváros közelében fut, álló mecset telke egy nem-muszlim üzletemberé, Drake Lubegáé. A telek árát az elnök szeretné állni, hogy fennmaradjon a vallásbéke.

Az ősi kolostor együtt élt a friss iszlámmal az Emirátusokban



Decembertől látogathatók a Sir Bani Yas-i kolostor és templom romjai az Abu Dhabi partjai közelében fekvő lakatlan szigeten. Kr. u. 600-ból származó keleti szír maradványokról van szó. Peter Hellyer a projekt igazgatója a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a kolostor 150 évig működött. A tudósok számára ismert volt már, hogy a kereszténység elterjedt volt az iszlám előtti Arábiában és az akkori kéziratoknak köszönhetően. Templomok romjai előkerültek Kuvaitban és Bahreinben is. A Sir Bani Yas-i ásatások képezik azonban az első konkrét bizonyítékot a kereszténység jelenlétére az Arab-félsziget északi csücskében. A régészek szerint a kolostorban 30-40 szerzetes lakhatott. 

Az ásatásokat 1992-ben kezdték meg, amelyek azóta is tartanak. Napfényre került egy fallal körülvett épületegyüttes konyhákkal és tároló helységekkel, egy templom, egy kápolna és egy torony. Az itteni szerzetesek nem elszigetelten éltek, befogadták az Arab-félsziget és az India közötti gazdag kereskedelmi utak zarándokait. Az utolsó szerzetesek sorsáról azt feltételezik, hogy valószínűleg északabbra költöztek, ahol a kereszténység még nem vesztette el támogatottságát vagy hivatások hiányában néptelenedett el a kolostor Kr. u. 750 körül. Szándékos pusztítás jelei nem tapasztalhatók. 

Szentesi Zöldi és az ő kedvenc fáraója

A fáraók -gyötrő lelkiismerettel-
mind itt kötnek ki!
Szentesi Zöldi László és a kormánypárti Magyar Hírlap iszlamofób meggyőződéséről már képet kaptunk régebben. Most azt tudjuk meg Szentesi Zöldi publicisztikájából, hogy legszívesebben gonosz diktátorokat, fáraókat látna az arab népek, s főleg Egyiptom nyakán. Mit szólna Szentesi Zöldi ahhoz, ha az al-Ahram egyszer azt írná, hogy milyen frankó is volt Gyurcsány, milyen helyes is volt, hogy lövetett 2006. szeptemberében-októberében, s hogy a magyarok, ott Európa kulcsfontosságú szívében örökös diktatúrára érettek. Nyilván fel lenne háborodva. Nos, mi hasonló felháborodással olvastuk a mai értekezést.

Tudni kell azt, hogy Fáraó, Mózes (béke legyen vele) esküdt ellensége, a Kegyes Korán legnegatívabb emberi figurája. A muszlim népek nyelvén a fáraó egyet jelent a megtestesült gonosszal, a diktátorok diktátorával. Ha ezt Szentesi Zöldi tudta, maga is fáraó, ha nem, tudatlan, aki olyanról formál véleményt, amiről fogalma sincsen. Egyik sem egy túl szerencsés eset.

Kifejti, hogy Egyiptomnak -szerinte- fáraóra van szüksége. Azt sem titkolja, hogy miért: Európa (a világkormány) érdeke. Hogy ez hogyan érint 80 millió emberi lényt, mellékes a fideszes firkász számára. Azok úgyis csak szedett-vedett arabok neki...?

Zsidó-arab háborút, sőt atomháborút is vizionál. El tudjuk képzelni, amint kéjes élvezettel tekint a Dimona felől szétspriccelő atomhalálra.

Az Iszlám Testvériség szerinte a tálibokkal egyenlő, s hogy a demokratizálódó egyiptomiak nehogy rájuk szavazzanak, még azt helyesnek tartja Szentesi Zöldi, hogy megvonják Egyiptom önrendelkezési jogát. Azt írja a fiatal "demokrata": "Talán nem kéne megvárni, amíg maguk veszik a kezükbe a sorsukat." Igazi demokratikus meglátás. Ezt már csak tetézi, hogy azt állítja, hogy az iszlám sötétséget hoz az iszlám világnak.

Csak egyet hiányolunk a cikkből. Szentesi Zöldi megfelejtkezett a Jobbikról. Mert azért azt sejtjük, hogy ez is belpolitikai áthallásokkal terhelt egy cikk. Szentesi Zöldi szerint ugyanis nem az a kérdés, hogy a fáraó jó vagy rossz, hanem fáraóra szükség van. Gyurcsány Ferencet követi Orbán Viktor.

A hungaristák szerint bomlasztó a Magyar Iszlám Közösség

A Jövőnk.infó nevű hungarista weblap látszólag összeveti az iszlámot és a kereszténységet, s azt elemzi, hogy miért lehetséges iszlám forradalom (ilyen utoljára 1979-ben tört ki Iránban), és miért nem a keresztény. Az írás egyik nem titkolt célja az, hogy újfent belerúgjanak Rózsa-Flores Eduárdóba, a 47 szúfi vers szerzőjébe. Többek között az fáj nekik, hogy Rózsa-Flores-t a magyar muszlimok egy része máig hősnek tekinti.

A hungaristák az európai iszlám szervezetek egy részét azzal vádolják, hogy cionista indíttatású bomlasztók. Mivel Rózsa-Flores-t hozzák fel példaként egyértelművé válik, hogy a Magyar Iszlám Közösségre gondolnak, mely hazánk legrégebbi, 1988 óta működő iszlám szervezete.

A hungarista hírportál Rózsa-Flores-t mártírhalála óta a legképtelenebb vádakkal illette, gyalázta, kétségbe vonta hazafiságát, őszinteségét, muszlim mivoltát.

Ugyanakkor 2009-es közleményükben deklarálni próbálják, hogy nem az iszlám ellen vannak (sic!), s jelzik azt is, hogy felkérték Sulok Zoltánt, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnökét arra, hogy ezen üzenetüket továbbítsa a muszlimok felé. Arról nem tudunk, hogy Sulok közvetítette-e a szálasisták gondolatait a hazai iszlám hívők felé, sőt arról sincs információnk, hogy valaha is kapcsolatban állt volna velük.

2011. január 30., vasárnap

Muszlim börtönmisszionáriusokat képeznek Franciaországban

Börtönmissziós szakképző
A Nord éclair arról számol be, hogy hamarosan megnyílik Franciaország északi részén, Villeneuve d'Asq-ban az a muszlim tanintézmény, ahol olyan hívő szakembereket fognak képezni, akiknek a feladata az iszlám vallású elítéltek lelki gondozása lesz.

A projekt azért is páratlan, mert eddig még nincs kialakult rendszere a muszlim börtönmissziónak annak ellenére sem, hogy a párizsi nagymecset és az Al-Ghazali Intézet is foglalkozik a témával.

Az intézménynek helyet adó épületet 2007-ben kezdték építeni, s idén ősszel már várja diákjait, akikre kimondottan nehéz feladat fog várni, hiszen a francia börtönök lakóinak 60-65%-a muszlim, azaz a muszlimok -sajnos- hatszorosan túlreprezentáltak a gall fegyintézetekben.

A Csiliben tart előadást Németh Pál


Németh Pál a január 8-ai Korán-bemutatón is beszélt

Keresem az utam - Kulturális rendezvénysorozat: A világ vallásai című programfolyam részeként 2011. február 7-én 17 órai kezdettel Németh Pál, református lelkész és iszlámkutató tart előadást a Csili Művelődési Házban, mely Budapest XX. kerületében, a Nagy Győri István utca 4-6. szám alatt található. A belépődíj: 1000 Ft.

A Muszlim Testvériség el-Baradeit támogatja

MTI


Az egyiptomi Muszlim Testvériség és más ellenzéki mozgalmak támogatják Mohammed el-Baradeit, hogy tárgyaljon Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kormányzatával - mondta vasárnap Eszám al-Erján, az Muszlim Testvériség egyik vezetője az al-Dzsazíra hírtelevíziónak.


Az al-Arabíja hírtévé is közölte a hírt, de a forrás megnevezése nélkül. A Nobel-békedíjas Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) korábbi vezetője csütörtök éjjel tért haza Bécsből Kairóba, épp időben ahhoz, hogy másnap részt vegyen a pénteki "harag napjai" tüntetéseken Mubarak és rendszere ellen.

A Muszlim Testvériség ugyanakkor visszautasította vasárnap azokat a politikai döntéseket, amelyeket Mubarak az előző nap bejelentett: Ahmed Safík kinevezését kormányfővé és Omar Szuleimán tábornokét, a hírszerzés főnökéét a - Mubarak alatt eddig nem létező - alelnöki posztra. "Ez csak egy kísérlet a nép követeléseinek megkerülésére és forradalmának meghiúsítására" - hangzik a szervezet közleménye.

"A legnagyobb visszafogottságra" van szükség Egyiptomban - hangsúlyozta dzsiddai közleményében az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC). Ekmeleddin Ihsanoglu főtitkár "mély aggodalmát" hangoztatta az erőszakos cselekmények miatt, "az emberéletek, a köz- és magánjavak megóvására" szólítva fel. A kommüniké szerint "örökségénél, történelménél és értékeinél fogva Egyiptom képes békés eszközökkel túljutni a jelenlegi válságon és tovább vállalni azt a szerepet, amely az arab és nemzetközi színtéren rá hárul".

Rostoványi Zsolt hölgykoszorúval

Rostoványi Zsolt felkészül előadására
A Nő Ezer Arca Kapcsolatelemző- és Fejlesztő Központ hegyvidéki épületében kicsinek bizonyult az a közösségi tér, ahol hölgyek tucatjai, egy igazi hölgykoszorú hallgatta Rostoványi Zsoltot, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, és doktoranduszát, Csiszár Esztellát, aki a tunéziai esküvői szokásokkal ismertette meg a hallgatóságot.

Marokkói törzsi hastánc
A családias hangulatú rendezvény nyitányaként marokkói inspirációjú törzsi hastáncot láthattunk. Jós Judit két társnőjével azt példázta, hogy a hastánc -ami szerinte minden harminc év fölötti nő számára hasznos edzés- nem csak a férfi szem számára lehet gyönyörködtető, de a női öröm forrása is. A Marokkóban hozamosabb ideig tartózkodó táncostól megtudhattuk, hogy ott a nők egymás közt lejtik e táncot, s az így számukra igazi közösségi élménnyé válik.

Rostoványi hölgykoszorúval
Rostoványi Zsolt röviden vázolta az iszlám jelentését, a muszlimok életmódját. Kifejtette, hogy az iszlám vallásban a férfi és a nő egyenlő, a különbség ember és ember között csupán a vallásosság fokában lehet. Megismerhettük azt is, hogy a muszlim nők milyen hatással vannak a mai Európára.

A központot vezető pszichoterapeuta hölggyel a végén közösen állapíthattuk meg, hogy az előadás korrekt volt. Ugyanakkor érdekes is, és a nők örülhettek mindannak a pletykatömegnek, ami a muszlimák fátylai mögül felcsillant.

Karadávi távozásra szólítja fel Mubarakot

Az idő szavát végül csak meghalló Juszúf al-Karadávi, a Muszlim Testvériség fő ideológusa, távozásra szólítja fel az utolsó egyiptomi fáraót:
video

A muszlim tudósnak és vezetőnek, akinek még a helyén van az esze és a szíve éppen így kell beszélnie!

Visszatért az iszlám ellenzék vezére Tuniszba

Január 17-én írtuk meg, hogy Rached Ghannouchi visszatérni készül egyre szabadabb hangulatú hazájába.

Ezrek és ezrek köszöntötték a tuniszi repülőtéren Rached Ghannouchi-t, az iszlám irányvonalú párt, az Ennahdha vezetőjét. Az al-Dzsazíra képei szerint megérkezése Khomeini ajatollah 1979-es Teheránban való földet éréséhez hasonlíthatóak. Egyes ünneplők a béke és a győzelem jelképeként olajfaágakat tartanak magasba. 


MTI



A tunéziai iszlamista ellenzék vezetője, Rasid Gannúsi vasárnap tiltakozott az ellen, hogy bírálói Khomeini ajatolláhhoz hasonlítják, s kijelentette, hogy mérsékeltebb nézeteket vall, mint az iráni iszlám forradalom egykori vezetője.

Gannúsi, az Ennahda (Újjászületés) mozgalom vezetője 22 éves száműzetés után vasárnap tért haza. Az 1981-ben létrehozott Ennahdát 1989-ben tiltották be, miután a választásokon az  iszlamisták listáját a szavazók 17 százaléka támogatta. A mozgalom még mindig be van tiltva, de az átmeneti kormány elnézően kezeli.

 "Néhány nyugati médium úgy ábrázol, mintha olyan lennék, mint Khomeini, de nem így van" - mondta Gannúsi az AP-nek, hozzátéve, hogy az Ennahda meg akarja erősíteni a nők jogait.

Kartúm felé dől az afrikai dominó?


Tüntetnek a diákok Szudán fővárosában. A felvonuló fiatalok a hatalom távozását követelik. A hatóságok kivezényelték a rohamrendőröket, akik összecsaptak a tüntetőkkel.
A rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal oszlatják a tömeget. A Reuters hírügynökség helyi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy többeket letartóztattak és elhurcoltak. A rendfenntartó erők körbezártak két egyetemet is. A főváros utcáit elárasztották a jól felszerelt rohamrendőrök. A kormány azt kéri a lakosságtól, hogy mindenki maradjon otthon és ne menjen ki az utcára. A mai tüntetést a tunéziai és egyiptomi események szervezésében jól bevált internetes közösségi oldalakon hirdették meg. A szervezők „Fiatalok a Változásért” és „Szikra” elnevezésű mozgalomként hirdetik magukat. Céljuk a kartúmi vezetés hatalmának megdöntése. Álláspontjuk szerint az ország irányítói korlátozzák a szabadságjogokat és nem tettek semmit a magas élelmiszerárak letöréséért.

Kiszabadulnak a politikai fogoly muszlimok Egyiptomban

Az al-Arabijja hírtelevízió 12 órás hírei szerint a Kairótól nyugatra fekvő börtönökből ezernél is több muszlim fogoly szabadult ki. A szabadságukat visszanyerők között megtalálhatóak a Muszlim Testvériség, az Iszlám Közösség, az Iszlám Közösség és Dzsihád és a Takfír val Hidzsra (Hitetlenné nyilvánítás és Kivándorlás) tagjai is. Csupán a Muszlim Testvériség részéről több, mint 12.000 fő ül még Mubarak börtöneiben.

TÜKÖRDARABOK - GIANFRANCO RAVASI BÍBOROS ÍRÁSA



Egy ember kopogtatott a mennyország ajtaján. „Ki vagy?” – kérdezték odabentről. „Egy zsidó vagyok” – felelte. Az ajtó csukva maradt. Újra kopogtatott, és így szólt: „Egy keresztény”. De az ajtó megint csukva maradt. Az ember harmadszor is kopogtatott, és ismét megkérdezték: „Ki vagy?”. „Egy muzulmán.” De az ajtó nem nyílt ki. Tovább kopogtatott. „Ki vagy?” – kérdezték. „Egy tiszta lélek” – válaszolta. És az ajtó kitárult. 
Mansur al-Hallaj (858-922) muzulmán költőt és misztikust keresztre feszítették, majd lefejezték. A hit és a szeretet rendkívüli tanúságtételét hagyta maga után. Az ő írásai közül választottuk ezt a kifejező példázatot.

Ahogy a bibliai próféták is megerősítik, az igazi vallási hovatartozás nem a külsőségekhez való csatlakozáson, a vallásos cselekedeteken, hivalkodáson mérettetik meg, hanem a bensőséges hiten, a lélek tisztaságán és a tevékeny szereteten. Az ilyen élet tárja ki a mennyek országának ajtaját.

Szeretnénk egy másik muzulmán tanúságtételt is idézni azért is, hogy bemutassuk az iszlám másik, nem fundamentalista arculatát. Rumi misztikus (1207-1273), a dervisek, a muzulmán szerzetesek alapítója mondta: „Az igazság egy tükör volt, és amikor leesett, összetört. Ki-ki felvett egy darabot, s mivel saját képmását látta benne, amikor belenézett, azt hitte, hogy nála van a teljes igazság.”

Az igazság dicső misztériuma előttünk jár: fel kell hagynunk mindenféle ideológiai és spirituális önhittséggel, és meg kell hallgatnunk a másikat is, mindazt az igazságot, amit ő ismert fel. Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden eszme és hit automatikusan az igazság egy részét jelenti, lehet ezek között ábránd, illúzió, elvakultság.

A hitelesség a szereteten keresztül fog ragyogni, az alázatos és szenvedélyes keresésen és azon keresztül, hogy mennyire adjuk át magunkat Istennek és a testvéreinknek.

Mítosz az amerikai iszlám terrorizmus

A Kitekintő cikke

Az amerikai politikai elit a létező problémák helyett az iszlám terrorizmusra fókuszál, amely nem jelent valós fenyegetést – állítja a Time magazin


A Time magazin minapi cikkében arról ír, hogy az amerikai társadalom számos súlyos kihívással néz szembe állampolgárai jólétét és biztonságát illetően, mint például a tucsoni lövöldözés és ennek nyomán a fegyvertartás jogi szabályozásának hiányosságai, ennek ellenére a politikai osztály számos tagja a hazai iszlám terrorizmusra, mint egyre növekvő veszélyre hívja fel a figyelmet. Az Amerikában élő muszlimok radikalizációjának jeleként értékelik például Anwar al-Awlaki, jemeni székhelyű  internet imám tevékenységét, aki az Egyesült Államok elleni harcra buzdítja az amerikai muzulmánokat, a tavaly decemberben történt karácsonyfa robbantási kísérletet Portlandban és több más hasonló meghiúsult merényletet is.
A Gallup Intézet 2009-ben végzett felmérése szerint az amerikai muzulmánok jóval nagyobb mértékben elégedettek életkörülményeikkel, mint más nyugati országokban élő társaik, míg a Rand Corporation nevű agytröszt tavaly készített jelentése alapján többségük távol tartja magát a dzsihádista eszméktől és az erőszakra való buzdítástól. A cikk ezért a politikai elit nézeteit paranoiának tartja, amely nem képes megfelelően felmérni az országot fenyegető valós veszélyeket. Ezen felül a tényeket sem veszi figyelembe, miszerint 9/11 óta egyetlen civil sem vált iszlamista terrorcselekmény áldozatává.
A kérdésre, hogy mégis miért él tovább az amerikai iszlám terrorizmus mítosza, úgy véli, hogy az ideológiai színtér mindkét szereplőjének ez áll érdekében. Jobboldalon a fenyegetés hangoztatása lehetővé teszi a terrorizmus elleni civilizációs harc eszméjének folyamatos fenntartását, míg a baloldalon alátámasztja azt az érvelést, hogy az amerikai külpolitika a terroristák új generációját hozza létre.

2011. január 29., szombat

Bolek áldást kért az egyiptomi diktátorral kezelő Orbánra

Bolek nyilván újfent méltatlankodni fog,
 hogy ártatlanul bírálják.
Az imént tudtuk meg kommentelőnktől, hogy Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség örökös elnöke a következő módon gratulált Orbán Viktornak annak Facebook-oldalán azért, hogy az utolsó külföldi vezetőként szorongatta az utolsó egyiptomi fáraó véres kezét:

"Isten áldja, Miniszterelnök Úr! Orbán Viktor Miniszterelnök jót tett a magyar muszlimoknak is! Isten áldja ezért!"

Orbán Viktor végzetesen rossz ritmusérzékű politikusnak mutatkozik. Orbán Viktornak, az Európai Unió soros elnökségét betöltő ország miniszterelnökeként talán jobb lett volna az európai értékek mellett kiállni!

Bolek Zoltán -úgy látszik- kormánypártiságát muszlim mivolta elé helyezi. Szomorú!


Bolek Zoltán hozzászólásai az alábbi screenshot-okon tekinthetők meg (a képekre kattintva azok nagyobb formátumban is megtekinthetőek!):


Így néz ki a szolidaritás és a párbeszéd! Tüntetés Londonban.

Tüntetés félholddal és kereszttel Londonban az egyiptomiakkal szolidarizálva. Ajánlom mindenkinek, akik még mindig a némaság erejében hisz!
video

A Magyar Iszlám Közösség a megbékélésért fohászkodik

Mi kimondjuk az egyiptomi néppel:
"Le Mubarakkal!"
Miközben forradalmi változásokon megy át Egyiptom, a világ muszlimjai kifejezik szolidaritásukat. A Magyar Iszlám Közösség új honlapján felhívással fordul a hívekhez. A felhívásban kifejtik, hogy nem szeretnének beavatkozni az egyiptomi belpolitikába. Elítélik az anarchistákat, a fosztogatókat és a gyilkosokat, s megjegyzik, hogy mennyire sajnálják, hogy muszlim öl muszlimot.


Egyiptomban a rendszerrel elégedetlen tüntetők, muszlimok és keresztények tüntetnek. Az Al-Dzsazíra élő felvételein láthattuk, hogy a muszlim tüntetők a tankok árnyékában mondták el naplementei imáikat a kairói Midan Tahrir téren. Harmincéves kommunista jellegű diktatúra ellen tüntetnek, s a régi szovjet párt mintájára létesült Népi Demokrata Párt irodáit gyújtották fel. Egy szóval ma az egyiptomi ember a népi demokrácia ellen lép fel. Valóban történik fosztogatás Egyiptomban, de nem anarchisták, hanem a rendszer ellen lázadó egyszerű emberek rámolják ki a pártházakat. Olyan ez, mint az 1956-os Köztársaság téri események. A kommunisták szerint az is ellenforradalom volt


A Magyar Iszlám Közösség ódzkodik elítélni a muszlimokat elnyomó, a Muszlim Testvériséget betiltó rendszert, mondván, hogy az beavatkozás lenne egy másik ország belügyeibe. Teszik ezt annak ellenére, hogy 2009-ben még a szlovák nyelvtörvényt elítélő nyilatkozatot tettek közzé.


Mindeközben Bolek Zoltán azért fohászkodik, hogy Mubarak békésen változtasson a politikáján! Vajon reálpolitika hinni abban, hogy Mubarak hirtelen megjavul?

Önvédelmi gárdát szervez a Muszlim Testvériség?

A Testvériség jelvénye
A tüntetések miatt az egyiptomi elnök lemondását követelő országos tüntetések egyik szervezője, a Muszlim Testvériség azt szorgalmazza, hogy az emberek csoportokat szervezzenek, amelyeknek tagjai rendszeresen figyelnék, vigyáznák és őriznék a környéküket. 


Salah Abdelraouf azt nyilatkozta -a Herald Sun szerint-, hogy legjobb tagjaikat válogatják ki, s így alkotnak bizottságokat a különböző kairói városrészek védelmére.

Újabb tüntetések Jordániában

Az atv híre


Imádkoznak a tüntetők
az ammani nagymecset előtt
Amman utcáin ellenzéki tüntetők ezrei követelik a kormány lemondását az emelkedő árak, infláció és munkanélküliség miatt. A demonstrálókat a legnagyobb jordániai ellenzéki párt, az egyiptomi Muzulmán Testvériség politikai szárnya lelkesítette.


Jordániában, a pénteki muszlim imádságot követően, a Tunéziában és Egyiptomban történt események hatására, több ezer ellenzéki muszlim aktivista vonult az utcára, a „korrupt politikusok” bíróság elé állítását követelő transzparensekkel. A „Rifai menj, az árak és a haragunk az égig ér!” szöveget skandáló tömeg Szamir Rifai miniszterelnök lemondását követelte. Hat másik városban szintén tüntetők ezrei vonultak utcára péntek délután, és szintén a kormány lemondását követelték.


Az Iszlám Akciófront, amely az egyiptomi Muzulmán Testvériség politikai szárnya és Jordánia legnagyobb ellenzéki pártja, az ammani Al-Husszeini mecset előtt összegyűlt, és a belváros utcáin imádkozó emberek soraival duzzasztotta fel a tüntetők számát. A demonstrálók „Allah nevében a kormánynak változnia kell” valamint a Muzulmán Testvériség jelszavával: „a Korán a mi alkotmányunk, a dzsihád a mi ösvényünk” kiáltásokkal vonultak az utcán.

A kormányellenes tüntetések az iszlám ébredését jelentik Irán szerint

MTI


"A muzulmánok tiltakozása Egyiptomban lépés a nagyobb igazságosság, nemzeti és vallási akaratuk kifejezése irányában" - mondta Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő a Farsz hírügynökség jelentése szerint.


A teheráni külügyminisztérium felszólította a kairói vezetést, hogy szüntesse be az erőszakot a mozgalom ellen.  Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy "az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz".  "Mindezeket a tiltakozásokat Egyiptomban, Tunéziában, Jordániában és Jemenben az iráni iszlám forradalom ihlette" - vélte az ajatolláh.

Karadávi: nem szabad állami intézményeket megtámadni

Karadávi nyugalomra int
Juszúf al-Karadávi, az egyiptomi születésű, de Katarban élő vallástudós arra szólította fel honfitársait, hogy ne támadják meg az állami intézményeket - olvasható az Al-Dzsazíra elő adásának hírei között. A forradalom tegnapi napján a lázadók felgyújtották a kormányzó Népi Demokratikus Párt kairói székházát, az alexandriai kormányzóságot és a szuezi rendőrkapitányságot.


A felhívás azért tekinthető meglepőnek, mert Karadávit -a még mindig illegális- Muszlim Testvériség (MT) fő ideológusának szokás tartani. Az MT pedig a legfőbb ellenzéki erő Egyiptomban.


MTI


Az iszlám világ egyik legbefolyásosabb prédikátora szerint Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek távoznia kell, hogy megoldódjék az egyiptomi válság. Júszuf al-Kardávi az al-Dzsazíra televízióban a „felkelés” „békés” folytatására biztatta a népet, egyszersmind lemondásra és az ország elhagyására sürgette Mubarakot. A nyolcvanas éveiben járó, egyiptomi származású katari teológus a fundamentalista Muzulmán Testvériségnek az egész arab világban nagy tekintélynek örvendő szellemi vezetője.

Bemutatták a Gül babát az egri színházban

A Heol cikke


A Huszka Jenő életművének csúcsát jelentő Gül baba című operett bemutatóját mutatta be pénteken este a Gárdonyi Géza Színház. A színészeket kérdeztük a daljátékról.


Verses daljáték az iszlám papról
 (Az iszlámban nincs papság, Gül baba egy szent életű dervis volt Budán - szerk.)


Gül baba iszlám pap, szent életű ember, aki rákényszerül arra, hogy lánya boldogsága miatt a saját hitével, annak törvényeivel is szembe szálljon (A valóságban a bektasi dervis biztos nem tett olyat, ami ellentétes lett volna az iszlám vallással. Amúgy pedig nem korszerű tett megszegni egy vallási szabályt, hanem hibás döntés. - szerk.). Korszerű gondolat. Az előadás daljáték. A mi előadásunk ráadásul verses daljáték, ami nem jelent mást, mint hogy a szöveg ritmikus magyar versben íródott, és a zene olyan egyszerű és tiszta, mint a magyar népdal.

„Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért rendező. – A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nagyon tetszetősek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt. Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is.

Menekülnek a cionisták az iszlamizálódó Egyiptomból

A zsidó állam nagykövetsége felett helikopterek jelentek meg, és kimenekítették a nagykövetség dolgozóit egy katonai légibázisra, ahonnan Tel-Avivba távoztak. A gyors mentőakciót azután hajtották végre, hogy tüntetők nagy csoportja vette körül a nagykövetség épületét, és kővel dobálták azt.
Erre azután került sor, hogy az egyik cionista politikai képviselő erősebb fellépésre szólította fel az egyiptomi politikai vezetést, magyarul verje le fegyverrel a forradalmat.
Egyiptom vezetése harminc évvel ezelőtt elsőként ismerte el a zsidó államot, kötött békét vele és az egyik szövetségese lett a térségben. Az iszlám, és a politikai vezetés között az ellentétek azóta fokozatosan nőnek. Mikor a vallás alapú politika megerősödött a hatalom egyre nagyobb elnyomást gyakorolt felette. A gyújtópont a decemberi választások voltak, a most fennálló, vagy éppen megbukó hatalom és a iszlám politikai irányzat között végleg megszakadt minden békés rendezési lehetőség. A mostani fellángolások hátterében ez állhat. A kijárási tilalmak ellenére mindenki az utcán van, egyenlőre 27 halottat jelentettek és több ezer sérült van, jelentette a Vöröskereszt.

Online vallásjogi enciklopédia létesült

Perzsa vallásjogi útmutató, a Ferhang
A The Times of India arról számol be, hogy a teheráni székhelyű Iszlám Információs és Dokumentációs Központ elindított egy perzsa nyelvű internetes vallásjogi adatbázist. Az enciklopédia több millió olyan fogalmat magyaráz meg, mely az iszlám tudományok fiqh nevű tárgyköréhez tartozik, azaz a hétköznapi élet minden gyakorlati problémáját felöleli a tudástár.

Az Angliából kitiltott Naik videókonferenciát tart Oxfordban

Érdekes a modern technológia. Tavaly nyáron egy adminisztratív döntéssel kitiltották az Egyesült Királyság területéről az ismert tévés muszlim hittérítőt, Zakir Naikot, s most itt a megoldás. A doktorból "iszlám teleevangelistává" avanzsált Naikot az Oxford Union nevű vitakör "hívta meg", Naik videóösszeköttetés segítségével fog szólni a publikumhoz - írja a Guardian-, hiszen jelen forrongó világunkban egyre kevésbé lehet korlátozni a gondolatok szabad áramlását. A WikiLeaks kiszivárogtatások és a Twitter-forradalmak idején a keményvonalas diktatúrákban, ugyanúgy ahogy az időnként keménykedő demokráciákban, egyre nehezebb szájkosarat adni az emberekre.

Zakir Abdulkarim Naik 1965-ben született az indiai Mumbaiban. Neve összeforrt az általa alapított Peace TV-vel, egy 24 órán át adó szalafista irányvonalú iszlám csatornával, mely célja az iszlám üzenetének közérthető közvetítése a tömegek felé. Naik saját fián kívül több ismert szalafista előadót is láthatunk az online is fogható csatornán, így Yusuf Estes-t vagy Bilal Phillips-et.

2011. január 28., péntek

Videók a kairói Harag napjáról

video
video
video
video

Egy mecsetben talált menedéket el-Baradei

El-Baradei egy mecset előtt
A Tamurt.Info híre szerint a mai nap letartóztatott és házi őrizetbe vett  Mohamed el-Baradei megszökött. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség egykori, Nobel-díjas vezetője a Harag napja során végül egy mecsetben lelt menedékre.

El-Baradei a liberális ellenzék feje Egyiptomban.

"Lebeszélték" a budapesti egyiptomiakat a tüntetésről

Miközben tízezrek néznek farkasszemet Mubarak csicskáival és ágyúival Kairóban, Alexandriában, Asszuánban és Szuezben, a kormánypárt irodaháza már ég, és súlyos harcok vannak a fővárosban, a budapesti Dar-usz-Szalam mecsetben lebeszélik az egyiptomi hazafiakat szolidaritásuk kifejezéséről.

A Budapesten élő egyiptomi muszlim kolónia hazájuk nagykövetsége előtt tiltakozott volna a diktatúra bukását követelve. Elterjedt a hír, hogy erre az önkormányzat nem adott engedélyt. Az egyiptomi muszlimok azt viszont álmukban sem gondolták, hogy a szintén egyiptomi sejk, Ibrahim lép közbe, s igyekszik meggátolni a demonstrációt. Az Iszlám Egyház által üzemeltetett mecsetben -mint azt megtudtuk-, a sejk megakadályozta azt, hogy a pénteki ima alkalmából röplapokat osztogathassanak, s a híveket Mohamed próféta (béke legyen vele) mondására hivatkozva nyugtatgatta. Sejk Ibrahim is csatlakozik Ben Alihoz és Mubarakhoz, akik ugyan megértik a nép elégedetlenségét, de a szavát már nem!

Hamasz a mérsékelt iszlám és a demokrácia pártján?

A Mindennapi riportfilmje:
video

Vasárnap vetítik Al Ghaoui dokumentumfilmjét, a Kabul 911-et

video

Sosem látott perzsa kincsek Budapesten

MTI


Iparművészeti Múzeum
Eddig még soha ki nem állított tárgyakat, köztük perzsa fegyvereket, lakk képeket és kerámiákat is felvonultat a Két korszak határán: Perzsa művészet a Qádzsár korban (1796-1925) című kiállítás, amely csütörtökön nyílt meg Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.



A tárlatvezetéssel egybekötött csütörtöki sajtótájékoztatón Szántó Iván társkurátor, az ELTE iranisztikai tanszékének adjunktusa azt emelte ki, hogy a csaknem 300 műkincs jelentős része most kerül először a közönség elé, mint például a lapos sisak, a lakkfestéses kártyalapok és szépítőszeres doboz vagy a miniatúrák, amelyek közül a legtöbbet restaurálni kellett.

A kiállítás nemzetközileg is az elsők között vállalkozik az újkori perzsa birodalom, a Qádzsár-korszak művészetének összefoglaló bemutatására, így szakmai ínyencségnek is számít - tette hozzá.

Irán 1796 és 1925 között a Qádzsár dinasztia uralma alatt nyerte el mai földrajzi kereteit és modern állami intézményrendszerét. A kiállításon a két korszak határán működött mesteremberek munkái láthatók: fémműves tárgyak, intarziás famunkák, fegyverek, kerámiák, szőnyegek, ékkövek, nyakdíszek, kalligráfiák és megsárgult fotók a XX. század elejéről.

A tárlat elsősorban az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum saját anyagából válogat, de kölcsönzött tárgyakat a kiállításra számos más közgyűjtemény, például a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum is - mondta el az MTI kérdésére Fajcsák Györgyi, a kelet-ázsiai múzeum igazgatója.

Vámbéry Ármin (1832-1913) világhírű orientalista emléke előtt tiszteleg a kiállítás első vitrinje, amelyben a gyermekkori bénulása miatt keleten csak "sánta dervisként" emlegetett tudós fejfedője, feljegyzései, könyvei tanulmányozhatók. Egy hatalmas, kiterített Tabriz perzsaszőnyeg fölött film pereg az akkori perzsa városokról, építményekről, köztük a tabrizi Kék mecsetről és az iszfaháni bazárról.

Egy üvegvitrinben magyar dolmány látható perzsa, fémmel átszőtt aranysárga selyemből. Ott van a kiállításon az a perzsa fém kézmosó tál és kancsó is, amely Csók István festőművész hagyatékából került elő.

Külön csoportban láthatók az iszlám legnagyobb vallási kisebbségének, a síitáknak a VII. századig visszanyúló vértanúkultuszához kapcsolódó tárgyai. 680-ban Kerbelánál tragikus vereséget szenvedtek, de ezt spirituális győzelemként ünneplik a mai napig, s ennek eszköze például a bárd, a pajzs, a szarvval díszített sisak és az olyan vallási jelképek, mint a fémpáva, -kacsa, -kakas vagy -szarvas - mutatott rá Szántó Iván.

Mint azt a társkurátor elmondta, magyar és angol nyelvű katalógus is megjelent a tárlatra 18 tanulmánnyal, pontos tárgyleírással és tárgyfotóval.

A Két korszak határán című perzsa műkincskiállítás szeptember 18-ig tart nyitva az Iparművészeti Múzeumban.
 

Elhunyt Unger Ödön, neves iszlám műgyűjtő

A Népszabadság cikke


A jövő héten szerettük volna közölni ezt a portrét Unger Ödönről, aki a világ egyik legbecsesebb iszlám magángyűjteményével rendelkezik. Néhány új fotót szerettünk volna készíteni róla. A sors azonban nem tette lehetővé az újabb találkozást: csütörtökön értesített bennünket a fia, Edmund de Unger elhunyt. Így ez az írás lett az utolsó sóhajtása a szülőföldjéhez.

Testileg megfáradva, de szellemileg frissen pergette napjait még a hónap közepén is a Temzéhez közeli, mintegy háromszáz éves kúriájában a 93 éves Edmund de Unger. A tágas nyugat-londoni házban évtizedek munkájával felépített pazar iszlám kollekciójának értékes darabjai és más emlékek, festmények, műkincsek vették körül. A beszélgetés az időskori nagyothallás és légzési nehézségek miatt nem ment gördülékenyen, de az egykori Unger Ödön emlékezőtehetsége bámulatos volt. Különösen érdekes, hogy bár vagy hatvanöt éve a szigetországban élt, és így kifogástalanul beszélt angolul, szívesebben társalgott velem magyarul.
Unger családi háttere tiszteletre méltó. Ükapja, Pollack Mihály, a magyar klaszszicista építészet kiválósága volt, akinek életművét a Nemzeti Múzeum épületének tervezése koronázta meg. Míg a londoni otthon egyik falán látható portré a jeles, festményeket gyűjtő ős emléke előtt hódol, a közvetlenebb hatást mégis Unger édesapja, Richárd fejthette ki, annak ellenére, hogy fájdalmasan korán, már Ödön tízéves korában távozott az élők sorából. Szőnyeggyűjtő volt, aki többek között részt vett a bécsi Theresianumban 1891-ben rendezett nagy kiállításon, amelynek anyagából egy darab, Unger Ödönnel együtt, Londonba került. A felmenők között volt sikeres patkolókovács és ingatlanfejlesztő, a családi vagyonhoz tartozott az Astoria Szálló épülete is.
A találkozónkon előkerült egy finoman cizellált, miniatűr kulccsal zárható kis vaskazetta, amelyről Unger Ödön elmondta, ez volt gyűjteményének első, hétéves korában megszerzett darabja. Egy pesti régiségkereskedés kirakatában látta meg az 1678-ból származó tárgyat, amelyet persze csak részletre tudott megvásárolni. Heti zsebpénzéből másfél éven át törlesztette adósságát. Az apa sokat foglalkozott a kis Ödönnel, múzeumokba, kiállításokra, árverésekre vitte magával. Halála után édesanyja gondoskodott róla, hogy tovább ápolják a család művészetek iránti szenvedélyét. Gyerekként a színes, mutatós szőnyegminták vonzották, míg a tinédzsert a bélyegek és érmék egyaránt érdekelték. A szigetországgal korán megismerkedett, első ízben 1934-ben érkezett ide nyelvet tanulni, majd az Oxfordi Egyetemen jogi diplomát szerzett. A II. világháború előtt visszatért Magyarországra, részben, hogy családja rendelkezésére álljon, részben a már akkor is tekintélyesnek számító művészeti gyűjtemény megmentése céljából. A holokauszt idején gondoskodott zsidó származású első felesége rejtegetéséről.
A világháború után, nem függetlenül a családi vagyon államosításától, egyre kényelmetlenebbül érezte magát Magyarországon és aggodalmai arra indították, hogy térjen vissza Angliába. Unger Ödön büszkén említi, hogy míg 1944-ben a legfiatalabb magyarországi ügyvéd volt, négy évvel később a brit szakképesítést is megszerezte. Személyes sorsa és a kollekció gazdagodása szempontjából döntő fejlemény volt, hogy a brit kormány 1954-ben királyi tanácsossá nevezte ki Ghánába, ahol egészen 1961-ig élt és dolgozott. A kiküldetés Unger feleségének korai halálát követően fejeződött be. Mint a beszélgetésben felelevenítette, túl zaklatott és magányos volt ahhoz, hogy egyedül folytassa életét az afrikai országban. Angliába visszatérve ingatlanfejlesztéssel és -kereskedéssel foglalkozott, de nagy erőbedobással folytatta a műkincsvásárlást is. Hangsúlyozta, hogy igyekezett alacsonyan tartani az árakat, és a legvégsőkig elmenni az alkudozásban. „Ha az ember szemes, mindig talál szép tárgyakat” – fogalmazott az idős úr.
Bár az első szerelme a szőnyeg volt, ezt túl helyigényesnek tartotta: „Ahogy egymásra tettem őket, egy idő után nem tudtam becsukni az ajtót”. Az egyik fő vezérlőelve a színpompa volt, amit a középkori kerámiaművészetben és a miniatűr festményekben talált meg. Megmutatta azt az ötkötetes impozáns kiadványt, amely a világ számos táján, többek között Iránban és Egyiptomban elért büszkeségeit fotókkal és tudományos magyarázatokkal szedi rendbe. Mindenesetre 1969-ben már annyira rangos műgyűjtőnek számított, hogy néhány darabjával hozzájárult a Viktória és Albert Múzeum iszlám kerámiákat bemutató kiállításához. A hetvenes évek elejének olajárrobbanása után nehezebbnek tartotta az iszlám műkincsvásárlást, mára pedig elszabadultak az árak, így fogalmaz: „sok az eszkimó, kevés a fóka”.
A mintegy ezerötszáz darabra kiterjedő magángyűjtemény Keir Collectionként vonult be a művészettörténetbe. Fantázianévről van szó, emlékül a família korábbi, wimbledoni házára. Unger tárgyilagosan, bár érezhető fájdalommal, állapította meg, hogy míg korábban maga porolta a kerámiákat, „ma már nem olyan mozgékony, két bottal jár, így fél, hogy összetör valamit”. A Földközi-tenger vidéke, a Közel-Kelet és Belső-Ázsia legfontosabb iszlám országainak szinte valamennyi történelmi korszakát és művészeti stílusát felölelő gyűjtemény az elmúlt egy-két évben nagy sajtóvisszhangot kapott.

Unger Ödön különleges gyűjteményét a Mundus Kiadó kötete mutatta be 2010-ben Martin József szerkesztésében
családi archívum

Edmund de Unger, második házasságából származó, negyvenes éveikben járó fiaival egyetértésben úgy döntött, hogy egyelőre hosszú távra – első menetben tizenöt évre – szóló kölcsön keretében a berlini Pergamon Múzeum iszlám részlege számára bocsát rendelkezésre kezdetben száztizenkét, később további sok száz műkincset: brokátokat, szőnyegeket, korai középkori bronzműves tárgyakat, különleges hegyikristály munkákat, felbecsülhetetlen értékű kalligráfiákat, miniatűröket és gazdagon dekorált könyvkötéseket. A múlt év márciusa óta látható bemutató egyelőre három terem, ízelítő abból, amire az érdeklődők a továbbiakban számíthatnak, de máris bepillantást nyújt Edmund de Unger gyűjtőszenvedélyébe, a káprázatos anyag felépítéséhez vezető tudatos és néha kifejezetten szerencsés lépésekbe is.


Unger Ödön anyanyelvi kifejező készsége töretlen volt azon a januári napon is – mint mondta, „aki magyarnak született, magyar is marad”. Érzelmei helyett mégis a józan ész vezette, amikor nem egy magyar múzeummal állapodott meg a Keir Gyűjtemény sorsáról. Mindenekelőtt biztonsági megfontolások vezették, nem számíthatott arra, hogy magángyűjtemény lévén az állam automatikusan biztosítást köt rá. Több mint hatvan év sem tudta feledtetni vele a családi ingatlanportfólió és egyéb kincsek államosítását. Aggodalmát nem oszlatták el az elmúlt évek tapasztalatai sem. Sőt, megerősítették. Az ükapa emlékére ugyanis évi majdnem 50 millió forintot ajánlott fel a Nemzeti Múzeum számára, amit legutóbb az 1956-ban ledöntött hírhedt Sztálin-szobor eltűnt, majd 2008-ban Debrecenben előkerült bal fülének megvásárlására költöttek. Ugyanígy nem felelt meg az eredeti jótékony szándékának, ahogy az Iparművészeti Múzeum az Ungertől kapott támogatást az intézmény számláinak kiegyenlítésére, és nem a szőnyegek állagmegóvásra fordította. A hazájára gondoló mecénás egyébként a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumnak és a Néprajzi Múzeumnak is nyújtott anyagi segítséget.
Unger Ödön meggyőződése volt, hogy a páratlan művészeti együttesnek Berlinben lesz a legjobb helye. Itt óriási teret biztosítanak számára és a Pergamon meglévő kincseivel kitűnően ki is egészítik egymást. Sokkal inkább, mint Angliában – ott a hasonló anyaggal ragyogóan „eleresztett” British, esetleg a cambridge-i Fitzwilliam Múzeum jöhetett volna szóba. A Múzeum-szigeti intézmény képes lesz arra a hídverésre, az iszlám hírnevének javítására, ami Edmund és a vele szorosan együtt dolgozó ügyvéd fia, Richard de Unger számára az esztétikai élményen kívül oly lényeges szempont.