Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. december 31., péntek

Hazugságot terjesztenek a Kegyes Koránról

A Commando nevezetű oldal gyalázatos hazugságot terjeszt a Kegyes Koránról.


A szeptember 11-ei terrortámadások kapcsán vezet le egy nevetséges számmisztikai gondolatmenetet és azt állítja:


A legismertebb szimbóluma Amerikának a Stars & Stripes ( Csillagok és Csíkok), a Sas.
A következő idézet a Koránban, az Iszlám vallás könyvében található:

“Ez meg van írva, Arabia fia fel fogja ébreszteni a félelmetes Sast. A Sas mérge végig fog söpörni Allah földjén, amíg páran kétségbe esnek, addig több és több embert boldoggá tesz: a Sas mérge megtisztítja Allah földjét és béke lesz.”

Ez az idézet a Korán 9.11 könyve.



A Kegyes Korán 9. szúrájának 11. ájája így szól: 
فَإِن تَابُوا وَأَقَامُوا الصَّلَاةَ وَآتَوُا الزَّكَاةَ فَإِخْوَانُكُمْ فِي الدِّينِ ۗ وَنُفَصِّلُ الْآيَاتِ لِقَوْمٍ يَعْلَمُونَ
Ez azt jelenti: "S ha bűnbánatot tartanak, és felállnak imádkozni, és megadják a kötelező adományt, nos akkor testvéreitekké válnak a vallásban. És részletesen megmagyarázzuk a verseket a népnek, mely tud."


(A fenti áját egy téves kattintás miatt eredetileg helytelenül közöltük, kommentelőnk felhívására javítottuk.)



Az iszlámot bíráló könyvet ír a holland Wilders

MTI


Éles nemzetközi visszhangot kiváltó filmje után könyvet ír Geert Wilders holland politikus.


A De Telegraaf című vezető holland lapban pénteken megjelent interjúban Wilders jelezte, hogy könyvét a jövő év első felében szándékozik kiadatni, és elsősorban az amerikai piacra szánja. A könyv - mint mondta - egyebek között arról szól, hogy lehet nemzetközi szinten jobban fellépni az iszlamizálódás ellen.

Wilders két éve nyilvánosságra került filmje, a Korán-ellenes Fitna heves tiltakozásokat váltott ki az iszlám világban, mert egyebek között párhuzamot vont az iszlám és a nácizmus között. A filmet csak egy-két internetes oldalon lehetett látni, rövid ideig.

A nézetei miatt bírósági eljárás alatt álló Wilders pártja, a Szabadságpárt váratlanul jól szerepelt a júniusi választásokon Hollandiában, sőt külső támogatóként - kormánytagot nem adva, de a parlamentben együtt szavazva a kormánypártokkal - részese a jelenlegi holland koalíciónak is. 

A politikus az interjúban reális lehetőségként említette, hogy pártja egy következő választáson a legnagyobb lesz, ő pedig miniszterelnökké válik.

Mi történt itthon a muszlimok háza táján 2010-ben?

Az alábbiakban pontokba szedve megkíséreljük végigtekinteni az 1431-es hidzsri (2010-es miladi) évet abból a szemszögből, hogy ez idő során mennyit fejlődött a hazai muszlim közösség. Az "eredményeket" sorjázva pedig elég szomorú kép tárul ki előttünk, mert igen kevés dologra lehetünk ténylegesen büszkék.

Infrastruktúrafejlesztés

A budapesti és a magyarországi muszlimok mondhatni évszázados álma, hogy újfent állhasson egy klasszikus kupolás-minaretes mecset a fővárosban. Az Iszlám Egyház (IE) és a Béke Jótékonysági Alapítvány évekkel ezelőtt megszerzett egy telket az újbudai Budaörsi úton. 2010-ben a Koós Tervezőiroda impozáns terveket készített egy modern, de hagyományos stílusjegyeket is felvonultató dzsámiról, amit egyik oldalról megtámadott a szakma, a másik oldalról a politikum. Nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy a felheccelt környékbeliek -mondvacsinált indokokkal- mecsetellenes szervezkedésbe kezdtek. Végül az akkori kerületi polgármester is kihátrált a projekt mögül. Tehát hiába kapott még 2009-ben intézményi kedvezményt a beépítés tekintetében a terv, nem valósulhat meg. Sőt, az sem tiszta, hogy az egyház mit tud a  telekkel kezdeni, s hogy máshol ettől függetlenül megpróbálják-e azt, mármint a mecsetépítést, realizálni.

A Magyar Iszlám Közösség (MIK) október végén jelentette be, hogy egy újpesti megüresedett oktatási céllal épült ingatlanban Germanus Gyula néven iszlám központot szándékozik nyitni. 2010. november 5-ére hívtak össze tanácskozást azzal a céllal, hogy megvitassák a terv megvalósíthatóságát. Kiderült, hogy az épületet meg kell venni, fel kell újítani, amire a magyarországi muszlimoknak nincs kerete. Bolek Zoltán az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel illetve Tarlós István főpolgármesterrel fog az ügyben egyeztetni. Ezen találkozók eddig még nem jöttek létre. Ígéretek ugyan történtek, de kézzelfogható előrelépés még nem.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy csepeli magyar muszlim magánszemélyek is elkezdtek összejárni, s anyanyelvükön rendeznek pénteki imákat.

Szintén a MIK harangozta be a nagyváradi mecsetnyitás tervét. A partiumi városban azóta valóban megnyílt egy imaház, de azt a Mohamed Osman vezette Bihari Iszlám Közösség üzemelteti, a megnyitóján pedig nem Bolek Zoltán, hanem Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának (MME) elnöke volt jelen.

A MIK ígéretet tett arra, hogy az egyik fontos egyetemi városunkban is imaházat nyit külföldi segítséggel. Nincs hír arról, hogy megvalósult volna.


A magyarországi muszlimoknak továbbra sincs iskolahálózata vagy szociális intézményei.

Szervezeti aktivitás

A legtöbb iszlám szervezet megőrizte eddig is bevett szervezeti aktivitását, munkamódszerük nem változott. A muszlimok száma sem nőtt jelentősen.

A paletta csupán egy új szervezettel bővült. Ez pedig nem más mint a Tareq al-Hamis néven elhíresült Papp László által életre hívott Qadayatuna. A Qadayatuna név Papp szerint arabul azt jelenti, hogy "a mi ügyünk". Bár a fent említett szervezet magát a Magyar Iszlám Közösség szakadásából eredő új iszlám ummaként definiálja, a Qadayatuna körül nem alakult ki új csoportosulás. Imaházat nem működtet. Egyedül karitatív tevékenysége említésre méltó.

Publikációk

Az egyetlen valódi eredmény, maradandó érték a publikációk terén mutatkozik. A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány októberben jelentette meg a Kegyes Korán fordítását és magyarázatát, ami Kiss Zsuzsanna (Halima) munkáját dicséri. A könyvet 2000 példányban nyomta ki az isztambuli Erkam kiadó, s jutott belőle a legnagyobb hazai könyvkereskedelmi hálózatokba is.

Hasznos kiadványként lehet még értékelni a Magyarországi Muszlimok Egyháza által megjelentett fohászgyűjteményt, a népszerű Huszn-ul-Muszlim-ot, ami magyarul a Muszlim erődítménye címen vált ismertté, illetve a Rejhan kiadó által jegyzett Said Nursi fordítást.

Ugyanakkor nem-muszlim szerzőktől sokkal több könyv került a boltokba, melyekre nem érkezett válasz muszlim oldalról. Nem-muszlimként a Kegyes Korán fordításával rukkolt elő Serdián Miklós. Pozitívum, hogy Németh Pál iszlámbarát református lelkész is új kötettel jelent meg a piacon.

Internet, blogoszféra

Az Interneten is visszaesés figyelhető meg a muszlimok aktivitása terén. Továbbra is az iszlam.com a legnépszerűbb oldal, de miután néhány egészséges vita lezárásaként időlegesen letiltották a kommentelési és blogolási lehetőséget, független webstatisztikák szerint negyedére esett vissza az oldal látogatottsága, s csupán decemberben indult újra be egy élénkülési folyamat.

Amíg jelentősebb új iszlám honlap nem létesült magyar nyelven, a blogos aktivitás érezhetően megnőtt. Számos speciális és szakmai napló jelent  meg. A legutóbbi épp muszlimoknak szóló egészséges recepteket kínál.

Jelen blogunk 2010. márciusában indult, s ezzel a cikkel együtt 1020 írást közölt.

Az új fejlemények közé tartozik a MIK Facebook-os oldala, ami decemberben létesült, s élénk közösségi élet jellemzi.

Rendezvények

Az év során volt pár sikeres rendezvény. Ezek közül kiemelnénk a szerény eredménnyel záruló Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozathoz kapcsolódó muszlim alkalmakat, melyeket az MME szervezett. Talán legnagyobb visszhangja annak volt, hogy újra hangosan hívta imára a hívőket egy müezzin.



2010. július 28-án Budapesten rendezte a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány a "Korán éve" névre hallgató bemutatót, amin németországi, dániai, szerbiai, macedóniai és török muszlimok olvastak fel a Kegyes Koránból, illetve énekükkel varázsolták el a közönséget.

Több kulturális rendezvény van a hazai török közösség mögött is. A Dialógus Platform ragaszkodva hagyományaihoz idén is megrendezte a Noé bárkáját, s ramadán három estéjén is vendégül látta a hívőket és a nem-hívőket a Bazilika előtt. Újdonság volt a Török Iránytű Európába Egyesület Félhold nevet viselő könnyűzenei fesztiválja, illetve decemberi pódiumbeszélgetésük Isztambulról, ami Bolek Zoltán, MIK elnök aktivitása révén az iszlámmal kapcsolatban is nagyon informatív volt.

Több iszlám tábort is szerveztek. A Magyarországi Muszlimok Egyháza Szurdokpüspökit választotta, míg a MIK Csödébe "zarándokolt el".

Karitatív tevékenység

A jószolgálat mindig is erősen meghatározta a muszlim szervezetek profilját. Az újonnan létesült Qadayatuna Iszlám Karitatív Egyesület és a hozzá kapcsolódó Qadayatuna bt. gyakorlatilag csak ezen vonalon mozog. Legtöbb akciójuk a borsodi térség apró falvaiban élő cigányok felkarolását célozza, de élelmiszerrel budapesti árvaházat is támogattak. A Magyar Iszlám Közösség is inkább vidéki apróbb falvakba juttatott segélyt, de az árvíz sújtotta Pakisztánba is küldtek. Közös a két szervezetben az, hogy a kedvezményezettek zömmel nem a hazai muszlimok.

A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány az áldozati ünnep során kilenc marhát vágott, melynek a húsából hónapokig ehetnek a magyar muszlimok.

A devecseri és kolontári iszapkatasztrófa az egész országot megmozdította. A muszlim szervezetek is aktivizálódtak. Szervezetektől függetlenül gyűjtést rendeztek tehetős török üzletemberek is.

Személyi változások

2009-ben a Magyar Iszlám Közösség tiszteletbeli elnökévé választotta a közösséget alapító Mihálffy Balázst, Mihálffy 2010 elején a nyugat-afrikai Maliba költözött, ahol Mamaribougou-ban közösségi vezetővé választották. Kórházak létesítésében vesz részt tevékenyen.



Helyét -mint hitszónok- a MIK-nél Mohamed Subhi al-Afghani, azaz Abu Dzsihád vette át.


Ügyek

Szomorú, hogy az év során több ügy is borzolta a muszlim közvélemény idegeit. A MIK-ből távozó Tareq al-Hamis előbb a szociálliberális médiát kürtölte tele, aztán Bolek Zoltán a nemzeti radikális médiában lendült ellentámadásba. Az al-Hamisnak legelőbb hitelt adó Stop később egy videóriportban pontosított, míg a Szentkorona Rádió is elnézést kért a téves közlésekért. Felröppent az a hír is, hogy elárverezik a Róbert Károly körúton található imaházat is, ami álhírnek bizonyult. Al-Hamis feljelentései folyamán ugyanakkor eljárások indultak, három vádemelés nélkül lezárult ezekből. A negyedik ügyben év végéig nem született döntés.

A választási kampány hajrájában a Hit Gyülekezetéhez köthető Hetek és az ATV gyakorlatilag terrorizmustámogatással vádolta meg a Magyar Iszlám Közösséget és annak két vezetőjét. Vádjaik igencsak ingatag lábon álltak.

A szudáni Darfúrban elrabolták a kémmúlttal is rendelkező magyar békefenntartót, Papp Istvánt. A MIK még fatvát is adott ki, megkönnyítse szabadon eresztését. Az egyházi erőfeszítéseket nem nézte jó szemmel a magyar titkosszolgálat. Papp azóta sem jutott haza, annak ellenére, hogy a hasonló sorsra jutó lett és orosz állampolgárok már szabadultak, s hogy Bolek Zoltán és a magyar kormány is gyors eredményt ígértek.


A fentiek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a hazai iszlám szervezetek nem tettek meg mindent a muszlimok komfortjának növelése érdekében, s hogy 1432-ben még hatékonyabban kéne működniük. Közeledik a félévi értesítők kiosztásának időszaka - mi a muszlim szervezeteknek ezért egy gyenge közepest adnánk!

Elbúcsúzott és Norvégiába távozik Ali Futaini, az MME imámja


Hétéves magyarországi szolgálatteljesítés után, 2011. január elsején a déli ima után a skandináv országba költözik Ali Futaini, a Magyarországi Muszlimok Egyházának(MME)  imámja.

Futaini 2003-ban került Magyarországra, s gyakorlatilag a kezdetek kezdete óta a Sáfrány utcai Iszlám Kulturális központ vezető imámja volt. Azon felül, hogy ő vezette a napi öt imát és a pénteki istentiszteleteket, számos esetben ezreket vezetett az ünnepi imádságok során a Lurdy Házban.

A jemeni származású vallási vezető részt vett egyházi minden jelentősebb akciójában, ott volt a gyermektáborokban ugyanúgy, mint a devecseri segélyosztásban. Ali Futaini gyermekszerető és közösségére gondot viselő imám volt, aki innen kívánunk norvégiai tartózkodásához sok sikert és jó egészséget!

2010. december 30., csütörtök

Wikileaks: A Rózsa-Flores-ügyet kreálták

MTI

Egy amerikai diplomáciai távirat szerint az Egyesült Államok bolíviai nagykövetsége olyan beszámolót kapott egy szavahihető helyi forrástól, hogy az úgynevezett Rózsa-ügyet a bolíviai kormánykörökben hamisították - írta csütörtökön az El País spanyol napilap a WikiLeaks kiszivárogtatására hivatkozva.
A bolíviai kormány azt állította, hogy a hatóságok egy terrorista csoportot számoltak fel, amelyet Santa Cruz-i ellenzéki vezetők fogadtak fel az államfő meggyilkolására és fegyveres lázadás kirobbantására. A nagykövetséget tájékoztató forrás szerint viszont a zsoldosokat maga a bolíviai titkosszolgálat - konkrétan Jorge Santiesteban ezredes, a rendőrségi hírszerzés vezetője és a helyettese, Walter Andrade őrnagy - szerződtette.
A cél az volt, hogy csapdát állítsanak a szeparatista csoportoknak, és utána politikailag megsemmisítsék a kormánnyal szemben álló helyi vezetőket.
A távirat figyelmeztet ugyanakkor, hogy bár a "a jó helyen lévő" forrás korábban szavahihetőnek bizonyult, a nagykövetségnek nincs módja a beszámoló alátámasztására.
A meg nem nevezett forrás nem sokkal az események kezdete, a 2009. április 16-i kommandós akció után jelentkezett. Az egyik Santa Cruz-i szállodában végrehajtott támadásban, amelyet Santiesteban ezredes irányított, agyonlőtték Rózsa-Flores Eduardo bolíviai-magyar-horvát állampolgárt, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír állampolgár Michael Dwyert. A magyar állampolgárságú, szintén Szovátáról származó Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot letartóztatták.
A 2009 májusi diplomáciai távirat a forrás állítását idézve azt írja, hogy a titkosszolgálat azért likvidálta Rózsa-Florest és társait, hogy "eltörölje a nyomokat, és hamis bizonyítékokat helyezzen el". Tóásó és Tadic szerinte "azért menekült meg, mert nem voltak az összeesküvés fő áramlatában, és mert a hatóságok őket használták volna tanúként az összeesküvés alátámasztására".
A táviratban a nagykövetség már az ügy kezdetén jelezte nyugtalanságát, mivel "egy jó összeesküvésből nem hiányozhat az Egyesült Államok" sem. Félelmeit megerősítette az, hogy ez év elején a bolíviai ügyészség bejelentette: rábukkant Rózsa-Flores olyan elektronikus leveleire, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy kapcsolatban állt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA).
A lap felidézi a hírhedt venezuelai terrorista, Ilich Ramírez (Carlos) véleményét is, akivel Rózsa-Flores barátságban volt. Ő elutasította a bolíviai kormány azon állítását, hogy Rózsa Flores "a szélsőjobboldal orgyilkosa".
Bolívia tagad
A kiszivárogtatást a bolíviai kormány "pletykaírásnak" minősítette és elutasította. Sacha Llorenti államminiszter (belügyminiszter) egy La Paz-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ezzel a verzióval kétségbe akarják vonni "a bolíviai szuverenitás és területi egység védőinek egyik fontos tettét".
"Nincs kétség, hogy a terroristák fel akarták osztani a haza területét" - jelentette ki. A miniszter felhívta a figyelmet a táviratnak arra a kitételére, hogy a követség maga is elismerte: nem tudta megerősíteni vagy leellenőrizni a "híresztelések" igazságtartalmát.

Boldog új 1432-es évet kívánnak az európai zöldek

Bűnös a cionista vezér

Tayseer beleőszült a hamis vádba,
Kacav pedig a hamisságba
Bűnösnek mondta ki azt a Mose Kacavot a zsidó bíróság, aki miatt 2004-ben Saleh Tayseer-t, az Iszlám Egyház elnökét meghurcolták, két hónapra igazságtalanul bebörtönözték. Most Mose Kacav fog ülni, mert bűnösnek találták szexuális zaklatás és nemi erőszak tárgyában. Mi emberiségellenes bűnökkel is szívesen bíróság elé állítanánk.

Ami késik, nem múlik.

A kapitalizmus Mekkába is betört


A kapitalizmus Mekkába is betört – írja a The New York Times. Az iszlám szent városát grandiózus és giccses épületek kezdik megtölteni, miközben a valódi mekkaiak kiszorulnak a központból, és helyüket a gazdag arisztokraták veszik át. 

A muzulmán világ legszentebb helyétől, a mekkai nagymecsettől nem messze valóságos építészeti abszurditás születik éppen: a munkások a londoni Big Ben arabizált, többszörösére felnagyított mását építik már hónapok óta. A mekkai királyi óratorony a világ egyik legmagasabb épülete lesz, ha elkészül. Szomszédságában óriási bevásárlóközpont és 800 főt befogadni képes hotel épül. Hogy mindez megépülhessen, a szaúdi kormány egy három évszázados ottomán erődöt gyalult le, a dombbal együtt, amelyen az állt. 



A kormányhivatalnokok szerint a bővítésre szükség van, hogy el tudják szállásolni a szent zarándoklat idején a városba érkező emberek egyre növekvő tömegét. Több muszlim azonban úgy gondolja, valójában igencsak világi ok húzódik az extravagáns építkezés mögött: a pénz. A luxushotelben ugyanis csupán a leggazdagabbak élvezhetik a kilátást és a légkondicionált szobákat, míg a szegényebbek a perifériára szorulnak. „Isten háza egyre inkább üzletté válik – magyarázza Sami Angawi prominens szaúdi építész, a projekt egyik leghangosabb ellenzője. – Ahogy közeledünk a mecsethez, úgy nőnek az ingatlanárak. A legdrágább tornyokban milliókat is elkérnek egy lakásért, ha pedig valaki a szent helyre néző ablakot szeretne, háromszoros árat kell fizetnie.” 

A luxustornyok lakói nyugodtan szemlélhetik az eseményeket a magasból anélkül, hogy el kellene vegyülniük a zavaró tömegben. A változások valószínűleg a nagymecset és a hadzs által kiváltott spirituális élményre is hatással lehetnek. A mecset udvaráról ugyanis a környező hegyekre lehetett látni, amelyek maguk is szent helynek számítanak. A különleges látványt azonban hamarosan álmuzulmán stílusban felhúzott felhőkarcolók takarják majd el. 

„Nem akarjuk, hogy New York Mekkába költözzön – mondja Angawi. – A hadzs az az időszak, amikor mindenki egyenlő, nincsenek osztályok és nemzetiségek. A világi dolgokat ilyenkor magunk mögött kellene hagynunk.”

2010. december 29., szerda

Véget ért a Magyarországi Muszlimok Egyházának gyermektábora

2010. december 24. és 27. között tartotta ötödik gyermek- és ifjúsági táborát a Magyarországi Muszlimok Egyháza. Az időpontválasztás nem volt véletlen. Azt célozták meg a szervezők, hogy a muszlim gyermekek az év végi keresztény vigasságoktól távol saját vallásukat ismerhessék meg. A rendezvény a szurdokpüspöki ifjúsági táborban zajlott, aminek már eleve van egy minaretje:
Érdekességként jegyezzük meg, hogy a nógrádi faluban élt élete utolsó éveiben Rózsa-Flores Eduárdó, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke.

Tony Blair a hitről


A munkáspárti Blair a hit felé fordul

Évekig élt a feltételezés – Nyugaton legalábbis –, hogy a társadalom fejlődésével a vallás fokozatosan elsorvad. De nem így lett, és most, egy új évtized kezdetén itt az ideje, hogy a politikusok komolyan vegyék a jelenséget.
Világszerte növekszik azoknak a száma, akik kinyilvánítják hitüket. Különösen áll ez az iszlám világban. Míg Európában a születési számok stagnálnak, az arab népesség megduplázódik a következő évtizedekben, és számos más, muzulmán többségű ázsiai államban a lélekszám növekedésére kell számítani. A keresztények száma szintén nő, de különös módon és meglepő helyeken.
A vallásosság leggyorsabban Kínában terjed, ez külön vizsgálatot érdemel. Kínában több muzulmán van, mint Európában, több a vallását gyakorló protestáns, mint Angliában, és több a katolikus, mint Olaszországban. Ezen túlmenően mintegy 100 millióan vallják magukat buddhistának. Természetesen ott van a konfucianizmus – ez inkább filozófia, mint vallás –, amelyet széles körben tisztelnek.
Brazíliában és Mexikóban fellelhető egy nagy evangélikus mozgalom. A hit az Egyesült Államokban is sokak számára az élet fontos része. Európában szintén nagy számban vannak azok, akik kinyilvánítják a hitüket. Az említetteken kívül sok a világon a hindu és a szikh felekezethez tartozó, továbbá a zsidó vallású.
Akik valamilyen hitet követnek, azok ettől indíttatva fontos cselekedeteket hajtanak végre. Afrikában az egészséggondozás 40 százaléka valamilyen vallásos szervezet közreműködésével jut el a rászorulókhoz. Muzulmán, hindu és zsidó segélycsoportok világszerte tevékenyek a szegénység és a betegségek elleni küzdelemben. Bármely fejlett államban találkozhatunk annak példájával, hogy emberek a hitükből eredő késztetés alapján gondoskodnak a mozgásukban korlátozottakról, haldoklókról, leszakadókról és más hátrányos helyzetűekről. Minden nagy vallás közös jellemzőként hirdeti a felebaráti szeretet és az isten előtti egyenlőség elvét.
Az együttérzés azonban sajnos nem az egyetlen megnyilvánulás, amelyen keresztül az embereket a vallás irányítja, mert ugyanígy képes táplálni a szélsőségességet, sőt a terrorizmust is. Ezek azok az esetek, amikor a hit azonosító kártyává válik azokkal szemben, akik nem osztoznak benne. Amikor a spirituális nacionalizmust táplálja a vallás, amely hitetleneknek, hűtleneknek, végső soron ellenségnek tekinti azokat, akik nem értenek egyet vagy akár csak más hit szerint élnek.
Ez bizonyos fokig mindig is így volt. Ami változott, az a globalizáció által kifejtett nyomás, amely egyre jobban összezsúfolja a népeket a műszaki haladás nyomán zsugorodó világban. Aki ötven évvel ezelőtt nőtt fel, gyermekként aligha találkozott valakivel, akinek más lett volna a kulturális vagy a hitbeli háttere. Ma, amikor a tízéves fiam játszóterén állok, vagy ha a barátaira nézek a születésnapi ünnepségén, számos különféle nyelvet, hitvilágot és színt látok. Magam örülök ennek. Ez a világ azonban megköveteli, hogy a kölcsönös tisztelet váltsa fel a kölcsönös gyanakvást. Egy ilyen világban megszakadnak a tradíciók, hatalmas kihívás elé kerül a régi gondolkodásmód, arra kényszerítve az embereket, hogy tudatosan válasszanak: magukévá teszik-e mindezt, vagy nem.
A súrlódások forrása az, hogy egyesek az újonnan jelentkező erőt olyan fenyegetésnek érzik, amely veszélyezteti a mélyen konzervatív társadalmakat. Akiknél számít a vallás, azok a globalizációval kapcsolatban gyakorta asszociálnak agresszív világiasságra vagy hedonizmusra, ez sokak számára zavaró. Ezért valamilyen értelmet kell adnunk annak, ahogy a hit világa kölcsönhatásba lép a globalizáció kényszerű folyamatával. Erre a célra fölöttébb kevés időt és energiát szánunk, annak ellenére, hogy a mai konfliktusaink többségében fellelhetők a vallás irányába mutató dimenziók. Az iszlám kiforgatásán alapuló szélsőségesség nem hagy alább, és addig nem is fog, amíg nem lépünk fel ellene egyidejűleg a vallás eszközeivel és biztonsági intézkedésekkel.
Ez a szélsőségesség lassan, de biztosan kivált egy ellenreakciót önmagával szemben, amint azt látjuk például az európai választások során az iszlamofób pártok térnyerésében, és európai politikusok olyan nyilatkozataiban, hogy a multikulturalizmus megbukott.
Az idők során a vallás gyakran része volt a politikai konfliktusoknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vallást le kellene értékelni, éppen ellenkezőleg, a jelenség különleges összpontosítást igényel. Ezt egyre világosabban látom, amint több időt töltök Jeruzsálemben, ahol a város keleti és nyugati részében is egyértelműen erősödik a vallásosság.ű
A saját alapítványomat (Faith Foundation) pontosan azért indítottam, hogy nagyobb egyetértést lehessen teremteni a hitvilágok között. Az okfejtésem egyszerű: akik a vallás nevében hirdetik a szélsőségességet, nagyon aktívak, bőséges pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, és – legyen bármilyen reakciós természetű a gondolkodásuk – briliáns módon használják a korszerű kommunikációs eszközöket és technológiákat. A számításaink szerint dollármilliárdokat költenek évente az ilyen értelemben vett vallás támogatására.
Az alapítványomnak van egy egyetemi programja, amely immár kilenc országban jelen van. Célja az, hogy a vallást vegye ki az egyházi iskolák kizárólagos fennhatósága alól, és a jelenséget a mai világban játszott szerepe alapján elemezze. Van egy további program is, amely 15 országban működik, és várhatóan mások is csatlakoznak hozzá azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók – interaktív technológia alkalmazásával – megvitassák hitüket és azt, mit jelent számukra a vallás. Harmadikként működik egy akcióterv, amelyben fiatalok más hitvilágban élő társaikkal együtt munkálkodnak annak a programnak a tudatosításában, amelyet az ENSZ indított a szegénység leküzdésére Millenniumi fejlesztési célok néven.
Mi csak egy szervezet vagyunk, de számítani lehet továbbiak indulására. Az egyik példát a Spanyolország és Törökország által kezdeményezett Civilizációk szövetsége adja, de Szaúd-Arábia királya is vezető szerepet tölt be ezen a területen. A kezdeményezéseket azonban minden kormánynak komolyabban kellene vennie. Nemcsak arról van szó, hogy magas szinten összehozzunk embereket, a kezdeményezést le kell vinni a gyökerekig, bevonva az ifjúságot és az általa elért médiát.
Végezetül, a vallási vezetőknek fel kell vállalniuk az új felelősséget: szilárdan és határozottan kell lépniük a sajátjuktól eltérő, más hitvilágok tiszteletben tartásáért. Az agresszív világiasság és a szélsőségesség egymást erősíti, ezek együtt támasztanak kihívást a hit embereivel szemben. Együtt kell demonstrálnunk, hogy az igaz hitre a szeretet jellemző. Ellenkező esetben a vallást az a harc határozza majd meg, amelyben a szélsőségesek átveszik a hívő közösségek feletti ellenőrzést, a világiak pedig azt állítják, hogy ez a magatartás elválaszthatatlanul hozzátartozik a valláshoz.
Ez a fejlemény tragédia lenne, mert a globalizáció korában a hit mindenekfelett képes az ész és a haladás képviseletére. A vallás nem hal meg, és nem is kellene. A világnak szüksége van a hitre.

2010-ben napi ezer fatvát adtak ki az Emirátusokban

Fatvára várva
Összesen 350.000 fatvát, azaz vallásjogi döntvényt bocsátottak ki a 2010-es évben az Egyesült Arab Emirátusokban. Ezt ha átszámítjuk, napi közel ezres számot kapunk - írja az al-Arabijja.

Az egyik legérdekesebb fatva arról szólt, hogy a vuvuzelát, a dél-afrikai labdarúgó világbajnokság idején megismert, idegesítő hangú darázskürtöt tilos 100 decibelnél hangosabban fújni, mert az sértheti mások hallását. Volt olyan is, aki azt tudakolta, hogy az iszlámban megengedett-e az aranyszínű testfestés.

A vallásügyi hatóságok által 2008-ban Abu Dhabiban létesített fatvaközpontban már 50 mufti, azaz döntvényhozó dolgozik, hogy kiszolgálják az egyre növekvő szükségletet.

Majdnem megkétszereződött a muszlimok száma tíz év alatt

A Daily Telegraph a Pew Forum on Religion and Public Life-ra (Pew Vallási- és Közéleti Fórum) hivatkozva arról cikkez, hogy az elmúlt nem egész tíz év alatt Nagy-Britannia muszlim lakossága 74%-kal nőtt.

A statisztikusok szerint amíg 2001-ben csupán 1.647.000 iszlám vallású élt a szigetországban, addig ma mintegy 2.869.000-rel számolhatunk. Ezzel Nagy-Britannia lakosságának 4,6%-a muszlim. A brit muszlim közösség abszolút számokban beszélve a harmadik legnagyobb az öreg kontinensen Franciaország és Németország után, Míg százalékosan tekintve csupán a kilencedik. Ez utóbbi tekintetben 6%-kal Belgium vezet.

A cikk azt is megjegyzi, hogy a 2001-es számítás valószínűleg alulbecsülte az adatokat, így a növekedés nem is biztos, hogy ennyire magas, de mindenképp jelentős.

Mindeközben a Zaman napilap arról ír, hogy ugyanezen időszak alatt 100.000 fő tért át az iszlámra a brit szigeteken. A török sajtótermék a Thimes megjelent "Kisebbségen belüli kisebbség" címen megjelent vizsgálati összesítőre hivatkozik. Az áttértek kétharmada nő.

2010. december 28., kedd

"Fekete fáraók" - Kiállítás Szudánról Budaörsön

Szudáni piramisok Méroéban

2011. január 7-én, pénteken, 18 órai kezdettel hibiszkusztea-kóstolással nyílik meg és január 19-ig tart nyitva a "Fekete fáraók" című kiállítás Budaörsön a Jókai Mór Művelődési Házban (Szabadság út 26.).

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a tárlat gondozója, a Szudánból származó budaörsi üzletember, Maisara Mustafa.

A Time szerint ez az év a keresztény-muszlim párbeszéd hiányáról szólt

Közvetve a keresztény-muszlim párbeszéd hiányáról szólnak 2010 legfontosabb eseményei. Legalábbis ez derül ki azt a listát böngészve, amit a Time Magazine állított össze az év meghatározó vallási történéseiről.
A Time szerint ez az év a keresztény-muszlim párbeszéd hiányáról szólt – 2010 legfontosabb vallási eseményei
A Time magazin természetesen az USA szuperhatalmi státuszából kiindulva, és az óceán túlpartjáról szemlézi a nemzetközi eseményeket, így nem csoda, hogy az első helyre a 2001. szeptember 11.-ei terrortámadás által lerombolt ikertornyok közelébe tervezett mecset építése körüli vita került. Jóllehet muszlimok is tiltakozhattak volna amiatt, hogy Manhattan belvárosába, az ital- és szexboltok közvetlen közelébe terveznek vallási kulturális központot építeni, a leghangosabban azok a keresztények protestáltak, akik úgy vélték, a mecsettel a terrorizmusnak épülne emlékmű a ground zero közelében. Az eset rámutatott arra: a mai napig nem megoldott a muszlimok integrációja az USA-ban.
Hosszú kihagyás után nemrégiben újra interjút adott a legendás baptista prédikátor, Billy Graham. A 92 éves evangélista úgy nyilatkozott, ha újra kezdhetné a szolgálatát, kevesebbet utazna és prédikálna, és többet elmélkedne, imádkozna. A buzgóbb elmélkedés talán fia javára is válna, aki azzal került a 4. helyre a Time listáján, hogy éppen a tekintélyes magazinnak nyilatkozta azt az év során, hogy „országunkat 2001. szeptember 11.-én politikai, katonai és teológiai támadás érte”. Szerinte a muszlimok „a béke népének” álcája mögött elkezdték kiépíteni hídfőállásaikat, és „Obama mindent megtesz az iszlám támogatásáért”. Korábban már legalább egyszer nyilvánosan kétségbe vonta az elnök keresztény meggyőződését.
Koránégetés
Még ennél a megállapításnál is talán jobban borzolta a kedélyeket az ötödik helyre került, hírhedt Terry Jones, floridai lelkész akciója. Az evangéliumi gyülekezetet pásztoroló öntörvényű vezető szeptember 11.-én Koránt óhajtott égetni nyilvánosan, és csak a legutolsó pillanatban visszakozott. Szakértők szerint az eset hozzájárult ahhoz, hogy a muszlimgyűlölet elfogadottabb legyen az USA-ban.
Templomvizit
Az utolsó előtti helyre szorult az Obama elnök novemberi indiai útjával kapcsolatos ellentmondásos ügy. A Time úgy tudja, az USA elnöke ellátogatott volna a szikh vallás központjába, az amritsari Aranytemplomba. Igen ám, csakhogy a szent helyre látogató férfiaknak be kell fedni a fejüket. Obama tanácsadói tartottak attól, hogy a vallásilag alulképzett amerikaiak nem tudnak különbséget tenni a szikh hit és az iszlám között, s a gesztust a vallási meggyőződése miatt amúgy is rengeteget támadott elnök ellenségei félremagyarázzák. Ezért aztán lemondták a vizitet.

Visszatért a nácizmus?

Náci sas a bezárt tempelhofi reptér előtt
Christoph Blume, a düsseldorfi repülőtér vezetője az angolul racial profilingnak (bőrszín szerinti kockázatelemzés) nevezett rendszer bevezetését szorgalmazza a The Local című, angol nyelvű német internetes portál szerint.

Blume kifejtette, hogy mindenki hasznára válna, ha a szövetségi köztársaság (negyedik birodalom?) légikikötői az utasok bőrszíne, vallása és származási országa szerint végezni a biztonsági ellenőrzést. A reptéri vezető szerint ez megkönnyítené a terrorizmus elleni küzdelmet.

Gyanítjuk, hogy az ország múltjára való tekintettel most nem a kaftános zsidókat, hanem a fejkendős muszlim hölgyeket vegzálnák.

Muszlim: az új fogyasztói réteg


Muszlim: az új fogyasztói réteg
NEW BRUNSWICK, N.J. (AP) — New Yorktól nem messze tartották meg a napokban azt a rendezvényt, amelynek célja, hogy bemutassa az új  Muszlim fogyasztói réteget az amerikai reklámcégeknek, piackutatóknak és az élelmiszeripar vezetőinek, az American Muslim Consumer Conference-t.
A prominens eseményen – ahol többek között minden egyes asztalon megtalálható volt iszlám étrend szerint készített csokoládé – azt kívánták hangsúlyozni, hogy még a jelenlegi muszlim ellenes közhangulatban is érdemes számolni az amerikai muszlim fizetőképes kereslettel, mert ezzel a céggel többet nyerhetnek, mint veszíthetnek.Az európai vállalatok már régóta számításba veszik a muszlim közösségeket, míg az USA-ban ez most még csupán kísérleti stádiumban van, de fejlődés már most megfigyelhető abban, hogy tavaly még csak 200 vendég érkezett a bálra, idén 400 főnél le kellett zárni a vendéglistát.
A ’Halal’, az iszlám által engedélyezett termék, világpiaca évente mintegy fél milliárd dollárral emelkedik. A ’halal’ ipar fő vonulata a rituálisan levágott hús, de a teljes termékskála ennél sokkal tágabb. Magában foglal olyan ételeket és fűszerkeverékeket, melyekben nincs alkohol, sertéshús és más tiltott adalékanyag, illetve a ’halal’ megjelenik a piacon kozmetikumokkal, ruházati cikkekkel és pénzügyi szolgáltatásokkal is.
Néhány vállalat már évek óta kiszolgálja az Európába bevándorolt muszlim közösségeket. Példaként említhetjük a Nestlét, mely 20 európai gyárában állít elő ’halal-engedéllyel’ ellátott termékeket és az elkövetkezendő években növelni fogja a gyártást.
Az Egyesült Államokban a McDonald’s ’halal’ menüje már most nagyon népszerű, valamint a WalMart és Whole Foods is elkezdtek kínálni ’halal’ termékeket.
Azonban, nem meglepő, hogy az új fogyasztói réteg ellenére ezek a vállalatok kénytelenek szembenézni az éles kritikákkal és a terrorizmus miatti iszlám ellenes véleményekkel mind Angliában, mind pedig az Egyesült Államokban.
A Kentucky Fried Chicken, miután piacra dobta Angliában ’halal’ menüjét, tüntetések miatt kénytelen volt azt visszavonni néhány éttermében. A kritikusok a ’terror csirke’ gúnynevet ragasztottak az új menüre.
Múlt évben a Best Buy Inc. panasz leveleket kapott, amiért a vállalat hálaadás napi hírdetésében egy ugyanarra az időpontra eső muszlim ünnepet, az Eid al-Adha,’vagy az áldozathozatal ünnepét’ szintén megjelenítette a lap alján. Nem sokkal később egyre több muszlim fogyasztótól érkezett köszönő hívás a Best Buy-hoz, és tiszteletük jeléül még egy Facebook oldalt is felállítottak a cég számára.
Egyre több cég ismeri fel, hogy potenciálisan igen nagy profitot jelent a muszlim bevándorlók rétegének kereskedelmi kiaknázása. 1960-ban nagy számban települtek be az USA-ba és jelentős részük gazdagabb és magasabban képzett sok amerikainál.
Nem kérdés tehát, hogy egyre fontosabb irányvonalat fog képezni a muszlim fogyasztó a kereskedelmi célközönség széles palettáján.

Szociális támogatói rendszert tervez a Magyar Iszlám Közösség

Bolek és Mustafa Tasdemir
gyermekjátékokat ad át
Devecser polgármesterének
és Lasztovicza Jenő országgyűlési
képviselőnek
Bolek Zoltán a Magyar Iszlám Közösség (MIK) elnöke az egyház Facebook rajongói oldalán tette közzé, hogy szervezetük tekintettel a muszlimok körében is megnövekedett szociális problémákra, támogatói rendszert szervez.

A bejegyzésből kiderül, hogy a MIK, melynél már hagyományos a karitatív munka, két hónap óta tesz azért, hogy egy szociális rendszert működtető testvérszervezetét bejegyezze a bíróság. Egy debreceni képzést követően muszlim vallású szociális munkást alkalmazva tennének a szegényekért és az álláskeresőkért.

Addig is egy diszkréten kezelt listát szándékoznak felállítani azon muszlimokról, akik elvesztették munkájukat, anyagi gondokkal küzdenek, vagy épp egy ruha- és élelmiszersegélyre szorulnak.

Bolek Zoltánt a karitatív munkában tapasztalata mellett államigazgatási végzettsége és tapasztalata is fogja segíteni. Bolek jelenleg a zalai Felsőpáhok jegyzője.

A Télapó gyászjelentése


A bosnyák télapó gyászjelentése
Érdekes gyászjelentés jutott el hozzánk Szarajevóból:

"Szomorúsággal tudatjuk Bosznia és Hercegovina minden polgárával, hogy a Télapó 2008. december 26-án, 77 éves korában a túlvilágra távozott. Allah kegyelmezzen neki!

Halotti imájára a Bég dzsámijában kerül sor, temetése 14 órakor a városi temetőben lesz, ahol nem tartunk halotti imát.

Gyászolják: Coca-Cola co., Vatikán, Santa Claus, a Szerb Demokrata Párt és a 60 perc politikai magazin közönsége - más egy csepp könnyet sem ejt érte."

Megjegyeznénk, hogy a 60 perc 2009 tavaszán sugárzott egy, a Magyar Iszlám Közösséget is lejárató riportot, melyet később átvett a Necenzurirano nevű weboldal, amit az idei országgyűlési választási kampányban tálalt az ATV.

Alább a szerb Beta hírügynökség mai jelentése olvasható:

Az egyszólamúság és egypártrendszer idején a boszniai muzulmánokra ráerőszakolták a Télapót – véli az ottani iszlám közösség vallási vezetője. Azt követően, hogy a muzulmán hívők kérték, közölje az iszlám vallás Télapóra vonatkozó álláspontját, a bosnyákok vallási vezetője közleményben tudatta, hogy a Télapó és a hozzá kapcsolódó szokások nem szerepelnek és nem elfogadottak a muzulmánok vallási hagyományaiban.


Az egyéni szabadságjogok gyakorlása révén mindenki saját belátása alapján döntheti el, hogyan tekint erre a keresztény hagyományra” – tudatta abosnyákok vallási vezetője, emlékeztetvén arra is, hogy a Télapó valójában a Miklós-napi hagyományok változata, a Mikulás alteregója.

Mivel az iszlám vallással ez a hagyományrendszer nem egyeztethető össze, a muzulmánoknak ignorálniuk kellene” – olvasható a közleményben, amelyet Enes Ljevaković, a boszniai iszlám közösség vallásszakértője írt alá.

Irinej bírálata

Beta hírügynökség (Szerbia)

Szétlőtt ortodox kolostor Prizrenben
(szerző felvétele)
A koszovói iszlám közösség tegnap kritikával illette Irinej szerb pátriárkát, amiért az prizreni beszédében nem említette az albán áldozatokat. A szerb egyházfő vasárnap vett részt Prizrenben Teodosije, az új raškai–prizreni és koszovói püspök beiktatási ceremóniáján.

Az iszlám közösség értékelése szerint Irinej kijelentései nincsenek összhangban a vallási és emberi viselkedési szabályokkal.


– Azt reméltük, hogy Irinej mint vallási vezető a béke üzenetét hozza el, és elnézést kér az albánok ellen a múlt évszázadban elkövetett népirtásért, ezáltal pedig utat mutat a békés egymás mellett élés felé, és felszólítja a népet, hagyjon fel a gyűlöletbeszéddel és az ellenségeskedéssel – áll közleményükben.

2010. december 27., hétfő

Dr. Jackill és Mr. Hyde vagy Cyrus McGoldrick és Raskol Khan

Cyrus McGoldrick ír és iráni, napi ötször imádkozik, de ő az "American Idol" is, s aki persze néha lebujokban is kénytelen fellépni. Olyankor Raskol Khánná válik:

Az iszlamofóbok biztosítási csalása

A futballhuligánokból verbuválódott Angol Védelmi Liga (AVL) újabb botrányba keveredett. A Daily Mail tudósítása szerint egy 57 személyes buszt ért kisebb koccanás után 78 főre kértek kártérítést.

Christopher Cartwright gépkocsivezető már azon is meg lenne lepődve, hogy akár egy szélsőjobboldali megsérült volna, hiszen csupán valami nekicsúszott a busz egyik hátsó sarkának. S azt is megerősítette, hogy a prestoni tüntetésre tartva mindössze huszonöt szélsőséges cionista-iszlamofób ült a buszon.

Maria Caris, a buszt üzemeltető társaság tulajdonosa pedig arról számolt be, hogy cégüket azóta elözönlették a kártérítést követelő levelek, s ő személy szerint retteg a bőrfejűek támadásától.

Az AVL nem kommentálta az esetet. Talán épp azért, mert rasszista szikh szóvivője a bobby-k vendégszeretetét élvezi?!

Az iszlám semmit nem adott fel hitelveiből - írja Lipusz

Részletek Lipusz Zsolt, a Kuruc.infón megjelent publicisztikájából


Lipusz Zsolt
Ami pedig az iszlámmal való viszonyt illeti, keresztény egyházak e téren folytatott politikájában a gyávaság és a liberális elvek mételyező hatásának érvényesülése szignifikánsan kimutatható.


Mindazonáltal – tehetjük a Die Welt megállapításaihoz most már hozzá – a mozlim vallás nyugat-európai de egyben világsikere, nagyon fontos, példázatos erővel kellene, hogy hasson a vezető keresztény ideológusokra. Arról van szó ugyanis, hogy a kereszténységgel hatásos ellentétben, az iszlám azért lehet történelmileg - az átmeneti bukások és visszaszorulások ellenére is – ennyire expanzív, harcias és sikeres, mert semmit nem adott fel hitelveiből, tradícióiból, ősi szokásjogából, nem kötött alkut a modernitással, s a Nyugattal, sőt mindenkor karakterisztikusan azzal szemben, az ő – akár keresztény, akár szekuláris - értékeivel és szokásaival szemben határozta meg magát. Ezt a habitust és hajlíthatatlan következetességet nem ártana, ha a keresztény egyházak a civilizációs huszonnegyedik órájukban eltanulnák Mohamed követőitől. Különben fél évszázadon belül Európa nagyobbik felén a kereszt helyett a félhold lesz az úr, s árnyéka a világ mind nagyobb részére fog rávetülni.


Lipusz Zsolt nyíregyházi történelemtanár, aki rendszeresen publikál a Kurucon. Jelen cikke harca szólítja fel a keresztény egyházakat.

Az "organikus iszlám" és a Jobbik


A paradicsomi folyók a granadai
Oroszlános udvarban
Érdekes a Jobbik iszlám barátsága is. Az iszlám vallás lényegében ugyanúgy az ember és az Isten távolságára épül, mint a zsidó vallás, vagy az európai protestantizmus, amely a kuruc mozgalomnak is az alapja, és ebből kifolyólag ugyanúgy evilági vallás. Evilági paradicsomot hirdet, az iszlám evilági uralma a célja, csak az a különbség, hogy náluk az evilági paradicsom, vagyis az evilági materialitás, ami az ember és az Isten távolságából adódóan a vallás célja átáramlik a túlvilágba. Tehát túlvilágivá tette az evilági paradicsomot, hiszen az elhunyt iszlámhitűeknek evilagi gyönyörökben van részük a túlvilágon. (Természetesen egy muszlim nem tud egyetérteni ezzel a megfogalmazással, de mindenképp érdekes okfejtés - szerk.)
Ebből következően az iszlámban a túlvilág az evilág tükre, és fordítva az evilág a túlvilág tükre, így mégis mind a kettő valamennyire meg van szentelve, és az evilág, pontosabban az iszlám kultúra egyfajta organikus jelleget ölt, akár a nyugati latin reneszánsz organikus burjánzása szemben a hideg és anorganikus északnyugati kapitalizmussal. Magyarország is Matyás király, vagyis a reneszánsz korában kezdett békülékenyebben viseltetni az iszlámmal szemben.
Talán éppen ez az organikus jelleg, ami közel viszi a kuruc mozgalmat az iszlámhoz, hiszen már részletesen leírtam, „A MIÉP és a Jobbik összehasonlítása” http://www.regivilagrend.eoldal.hu/cikkek/cikkek/a-miep-es-a-jobbik-osszehasonlitasa című cikkemben,  hogy a magyar protestantizmus az egyedüli Európában, amely beágyazódott a nemzeti tradíciókba. Mivel földműves vallás volt ellentétben a nyugati protestantizmussal, amely a kereskedelmi és ipari burzsuázia vallása volt. Bár más okokból, mint az iszlám. Azonban vitatható, hogy mennyire képes ezzel valóban nyugatellenességet tanúsítani a Jobbik, hogy az iszlámmal barátkozik annak antikapitalizmusa miatt.
Ugyanis a nyugat viszonyulása is ellentmondásos az iszlámhoz, mert az igaz, hogy az Izraeli-Arab konfliktusban a zsidókat támogatja, de emellett ugyanígy támogatja az iszlám hitűek bevándorlását Európába. A végén még megéljük, hogy a Jobbik köszönetet mond a zsidó szabadkőműves világuralomnak, hogy eliszlámosította Európát.

PS. Ez blogunk 1000. bejegyzése!