A Politaktika szerkesztőségi cikke Massoud Parsi írása alapján
A Brazília és Törökország által kivitelezett PR puccskísérlet nem csak az Obama adminisztráció kompromisszum képtelenségére világított rá, hanem magukat a ’világ vélemény’ szószólóivá léptették elő.
Irán 22 éve vívja gazdasági csatáját az USA-val.
Hétfőn Irán, Törökország és Brazília közös nyilatkozatot adott ki, miszerint Irán 1200 kg alacsony dúsítású uránt szállít Törökországnak orvosi célokra szánt magasan dúsított urán ellenében.
A nyilatkozat volt az első konkrét lépés a korábbi IAEA vezető által megfogalmazott és ENSZ által 6 hónapja jóváhagyott program megvalósításának irányában.
A USA nélkül elért nagy áttörés azonban hamar keserű csalódásba torkollott.
Egy nappal a nyilatkozat után Hillary Clinton, az USA külügyi államtitkára bejelentette, hogy az USA Kína és Oroszország támogatásával az ENSZ Biztonsági tanácsa elé terjeszti az Iránra vonatkozó korábban elutasított újabb szankció tervezetet.
Ez az a fajta nemzetközi ’vezetőség’ ami vereséget csinál az atomsorompó egyezmény megvalósulását előmozdító győzelemből.
A béke láthatóan nem alternatíva a Nobel béke díjas Obama-nak sem.
Ilyen vezetőséggel az ENSZ biztonsági tanácsa csak saját inkompetenciáját hangsúlyozza, és jelentőségét rombolja.
Irán 22 éve vívja gazdasági csatáját az USA-val.
A USA teheráni nagykövetségének átvétele után 1979-ben Jimmy Carter akkori elnök szankciókkal sújtotta Iránt, befagyasztva annak 12 milliárd dolláros külföldi bankokban elhelyezett vagyonát.
A szankciók azonban eltörpültek az Irakkal háborúba keveredő ország egyéb gondjai mellett.
Irán ezután csak harmadik ország közvetítésével juthatott az USA termékeihez, viszonylag kis plusz költséggel. Az ország exportja – nagyrészt olaj, szőnyegek, kaviár és pisztácia – nem egyetlen piactól függött.
1995-ben az USA akkori elnöke Bill Clinton jelentősen kiterjesztette a szankciókat, lényegében kitiltva az amerikai cégeket Iránból.
Még ugyanabban az évben az amerikai kongresszus büntető intézkedéseket vezetett be azon vállalatok ellen, melyek 20 millió dollárnál többet fektettek be az iráni energia szektorba.
Bár ezek a szankciók 2000 után felpuhultak, Washington büntető lépéseket vezetett be az iráni bankok ellen, és az iráni katonaságra és nukleáris technológiára összpontosított.
Irán atomtechnológiája ennek ellenére a vártnál gyorsabban fejlődött, és a szankcionált iráni bankok a dollárt elhagyva más valutákban végezték tranzakcióikat, ami végül immunissá tette őket a világválsággal szemben.
Végül az iszlám bankrendszer nyújtotta a legjobb védelmet a nyugati ’büntető’ rendszerű bankrendszer ellen.
Irán exportja az 1987-es 8,5 milliárd dollárról 2006-ra 70 milliárdra nőtt, ami 824 %-os növekedést jelent, és idén várhatóan eléri a 82 milliárd dollárt.
Irán legnagyobb export piaca Irak és Kína.
A kereskedelem ezen országok felé 2003-tól exponenciálisan növekszik, irónikusan Irak amerikai megszállása óta.
A szankciók ellenére jelentősen nőtt a közvetlen külföldi befektetések összege (FDI) is, mely várhatóan megduplázódik a következő négy évben.
Ez Irán erősödő Dél-dél kereskedelmének köszönhető, ami gyakorlatilag iráni válasz-szankció a nyugat ellen. Legutóbb pl. a Kínai Nemzeti Petróleum Társaság szorította ki a zsugorodó francia Total olajipari társaságot Iránból.
A szankciók Iránt érintő káros hatása inkább az elszalasztott lehetőségekben mérhető.
Mialatt Irán gazdaságának 5%-os átlagos növekedése meghaladja a nyugati országokét, elmarad az olyan gyorsan fejlődő országokétól, mint Kína, Brazília, India vagy Vietnam.
Az Egyesült Arab Emirátusok és Szingapúr váltak a legjelentősebb külföldi befektetőkké, de az Európai unió is jelentős kereskedelmi partnernek számít.
Az iráni kormány a szállítási költségek és adók csökkentésével, a szabadkereskedelmi zónák kiterjesztésével segíti az ország exportját.
Az IMF kimutatása szerint Irán a 16. legnagyobb gazdaság, kiegyensúlyozott növekedéssel és kereskedelmi mérleggel, ill. alacsony adósság teherrel.
Irán petro-kémiai exportja 2000-től a 15 szörösére nőtt, acél és gépkocsi gyártása a legnagyobb a térségben.
Irán azon kevés országok közé tartozik, melyek vezető szerepet játszanak a nano, atom és űr technológiákban.
Ezen felül az alacsony hadikiadásaik ellenére a térség egyik legkifinomultabb haditechnikája is rendelkezésükre áll.
A Brazília és Törökország által kivitelezett PR puccskísérlet nem csak az Obama adminisztrácó kompromisszum képtelenségére világított rá, hanem magukat a ’világ vélemény’ szószólóivá léptették elő.
Az általuk értelmezett új világrend konkrét demonstrációjával közvetlenül is az USA kihívójává váltak.
A kísérlet lényegében felhívás egy olyan világért, ahol az ügyletek egy új korszak szellemisége szerinti kapcsolatok alapján köttetnek, és amihez elengedhetetlen az ENSZ biztonsági tanácsának reformja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése